Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Contactless payment with debit card, coffee shop open after lockdown. Midsection.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Ilyen tempóban kopik ki a "pénzezés" a külföldi nyaralásokon

Minek is, ha ott a bankkártya vagy az okostelefon fizetési célra?

Külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet a magyarok 62 százaléka, a digitális fizetések külföldi használatát tekintve ez a második helyezés a régiós rangsorban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országot vizsgáló tanulmánya szerint.

A trend a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején alakult ki, és ezek a szokások most már a külföldi tartózkodás során is megjelennek a fizetési preferenciákban - mondta az utazási és fizetési szokásokat felmérő kutatás megállapításait ismertetve Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A válaszadók a digitális megoldást döntően a fizetési mód kényelmével, gyorsaságával, biztonságával, illetve a készpénz elvesztésének kockázatával indokolták. Emellett a válaszadók 40 százaléka szükségtelennek tartja készpénze helyi valutára váltását.

A magyarok túlnyomó többsége, 89 százaléka ugyanazt a kártyát használja otthon és a külföldi utazások alkalmával is, és csak 11 százalék vesz igénybe más kártyát a külföldi fizetésekhez. Utóbbi válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, biztonságosabbnak érzi, ha nem az elsődleges fizetési kártyáját használja külföldön.

A válaszadók külföldön a leggyakrabban a benzinkutaknál fizetnek kártyával, okostelefonnal vagy okosórával, de a bevásárlóközpontokban, az éttermekben és az élelmiszerboltokban, valamint a múzeumokban, galériákban és vidámparkokban is népszerű ez a megoldás.

A felmérés szerint idén a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben terveznek három éjszakánál hosszabb időre külföldre utazni, ilyen üdülést a magyarok közel egyharmada tervez. A lengyelek, csehek és bolgárok mintegy 40 százaléka szándékozik hosszabb, határaikon kívüli vakációra indulni. A románok több mint 50 százaléka, a szlovénok 62 százaléka tervez hosszabb külföldi nyaralást idén.

Rövid, hétvégi kiruccanásra a magyarországi válaszadók egyharmada készül, hasonló arányban, mint a szlovákok és a románok. Ezek az utak népszerűbbek a szlovénok és a horvátok körében.

A magyar válaszadók 15 százaléka tervez bevásárlóutat a környező országokba, ezek célpontja elsősorban Ausztria, Szlovákia és Horvátország.

A magyarok közel fele általában több hónappal az utazás előtt tervezi meg vakációját, 20 százalékuk pedig körülbelül egy hónappal előbb kezdi meg az előkészületeket. A hazai válaszadók idei első számú nyaralási úti célja Horvátország, Olaszország, Görögország és Spanyolország.

A hétvégi városlátogatások során a legtöbben Bécset, Rómát és Prágát jelölték meg desztinációként. A magyarok egyharmada körülbelül egy hónappal előbb, több mint 16 százaléka pedig egy-két héttel korábban tervezi meg rövid kiruccanását.

A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban készítették idén április-májusban, országonként 1000, 18-65 év közötti embert megkérdezve.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×