eur:
395.22
usd:
366.64
bux:
65148.11
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Contactless payment with debit card, coffee shop open after lockdown. Midsection.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Ilyen tempóban kopik ki a "pénzezés" a külföldi nyaralásokon

Minek is, ha ott a bankkártya vagy az okostelefon fizetési célra?

Külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet a magyarok 62 százaléka, a digitális fizetések külföldi használatát tekintve ez a második helyezés a régiós rangsorban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országot vizsgáló tanulmánya szerint.

A trend a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején alakult ki, és ezek a szokások most már a külföldi tartózkodás során is megjelennek a fizetési preferenciákban - mondta az utazási és fizetési szokásokat felmérő kutatás megállapításait ismertetve Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A válaszadók a digitális megoldást döntően a fizetési mód kényelmével, gyorsaságával, biztonságával, illetve a készpénz elvesztésének kockázatával indokolták. Emellett a válaszadók 40 százaléka szükségtelennek tartja készpénze helyi valutára váltását.

A magyarok túlnyomó többsége, 89 százaléka ugyanazt a kártyát használja otthon és a külföldi utazások alkalmával is, és csak 11 százalék vesz igénybe más kártyát a külföldi fizetésekhez. Utóbbi válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, biztonságosabbnak érzi, ha nem az elsődleges fizetési kártyáját használja külföldön.

A válaszadók külföldön a leggyakrabban a benzinkutaknál fizetnek kártyával, okostelefonnal vagy okosórával, de a bevásárlóközpontokban, az éttermekben és az élelmiszerboltokban, valamint a múzeumokban, galériákban és vidámparkokban is népszerű ez a megoldás.

A felmérés szerint idén a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben terveznek három éjszakánál hosszabb időre külföldre utazni, ilyen üdülést a magyarok közel egyharmada tervez. A lengyelek, csehek és bolgárok mintegy 40 százaléka szándékozik hosszabb, határaikon kívüli vakációra indulni. A románok több mint 50 százaléka, a szlovénok 62 százaléka tervez hosszabb külföldi nyaralást idén.

Rövid, hétvégi kiruccanásra a magyarországi válaszadók egyharmada készül, hasonló arányban, mint a szlovákok és a románok. Ezek az utak népszerűbbek a szlovénok és a horvátok körében.

A magyar válaszadók 15 százaléka tervez bevásárlóutat a környező országokba, ezek célpontja elsősorban Ausztria, Szlovákia és Horvátország.

A magyarok közel fele általában több hónappal az utazás előtt tervezi meg vakációját, 20 százalékuk pedig körülbelül egy hónappal előbb kezdi meg az előkészületeket. A hazai válaszadók idei első számú nyaralási úti célja Horvátország, Olaszország, Görögország és Spanyolország.

A hétvégi városlátogatások során a legtöbben Bécset, Rómát és Prágát jelölték meg desztinációként. A magyarok egyharmada körülbelül egy hónappal előbb, több mint 16 százaléka pedig egy-két héttel korábban tervezi meg rövid kiruccanását.

A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban készítették idén április-májusban, országonként 1000, 18-65 év közötti embert megkérdezve.

Címlapról ajánljuk
Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?
Elemzés

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 28. 10:22
×
×
×
×