Külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet a magyarok 62 százaléka, a digitális fizetések külföldi használatát tekintve ez a második helyezés a régiós rangsorban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országot vizsgáló tanulmánya szerint.
A trend a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején alakult ki, és ezek a szokások most már a külföldi tartózkodás során is megjelennek a fizetési preferenciákban - mondta az utazási és fizetési szokásokat felmérő kutatás megállapításait ismertetve Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A válaszadók a digitális megoldást döntően a fizetési mód kényelmével, gyorsaságával, biztonságával, illetve a készpénz elvesztésének kockázatával indokolták. Emellett a válaszadók 40 százaléka szükségtelennek tartja készpénze helyi valutára váltását.
A magyarok túlnyomó többsége, 89 százaléka ugyanazt a kártyát használja otthon és a külföldi utazások alkalmával is, és csak 11 százalék vesz igénybe más kártyát a külföldi fizetésekhez. Utóbbi válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, biztonságosabbnak érzi, ha nem az elsődleges fizetési kártyáját használja külföldön.
A válaszadók külföldön a leggyakrabban a benzinkutaknál fizetnek kártyával, okostelefonnal vagy okosórával, de a bevásárlóközpontokban, az éttermekben és az élelmiszerboltokban, valamint a múzeumokban, galériákban és vidámparkokban is népszerű ez a megoldás.
A felmérés szerint idén a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben terveznek három éjszakánál hosszabb időre külföldre utazni, ilyen üdülést a magyarok közel egyharmada tervez. A lengyelek, csehek és bolgárok mintegy 40 százaléka szándékozik hosszabb, határaikon kívüli vakációra indulni. A románok több mint 50 százaléka, a szlovénok 62 százaléka tervez hosszabb külföldi nyaralást idén.
Rövid, hétvégi kiruccanásra a magyarországi válaszadók egyharmada készül, hasonló arányban, mint a szlovákok és a románok. Ezek az utak népszerűbbek a szlovénok és a horvátok körében.
A magyar válaszadók 15 százaléka tervez bevásárlóutat a környező országokba, ezek célpontja elsősorban Ausztria, Szlovákia és Horvátország.
A magyarok közel fele általában több hónappal az utazás előtt tervezi meg vakációját, 20 százalékuk pedig körülbelül egy hónappal előbb kezdi meg az előkészületeket. A hazai válaszadók idei első számú nyaralási úti célja Horvátország, Olaszország, Görögország és Spanyolország.
A hétvégi városlátogatások során a legtöbben Bécset, Rómát és Prágát jelölték meg desztinációként. A magyarok egyharmada körülbelül egy hónappal előbb, több mint 16 százaléka pedig egy-két héttel korábban tervezi meg rövid kiruccanását.
A reprezentatív felmérést Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban készítették idén április-májusban, országonként 1000, 18-65 év közötti embert megkérdezve.