eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Autós emeli le a töltőpisztolyt a Mol gyáli töltőállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétől emelkedik a biológiai eredetű összetevők bekeverendő aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerű ellenőrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alsóházon múlik a MOL lengyelországi üzlete

Meghiúsulhat a MOL lengyelországi benzinkút-vásárlási üzlete, legalábbis egy mostani, nem végleges politikai döntés miatt. A lengyel szenátus ugyanis az orosz-ukrán háborúban elfoglalt magyar kormányzati magatartás miatt érvénytelenítené a korábbi megállapodást. A magyar olajipari társaság szerint Lengyelországban regionális gazdasági és politikai érdekek állnak a jelenlegi szenátusi döntés mögött, amelyek nem tükrözik a valóságot.

A lengyel parlament felsőháza elfogadott egy törvénytervezetet, amely felmondatná az állami Lotos nevű olajcég és a MOL közötti szerződést 417 lengyelországi benzinkút eladásáról. A két cég már január elején megegyezett az üzletről, de a lengyel szenátorok többsége szerint az ukrán-orosz háború miatt érvényteleníteni kell a megállapodást.

Egy hónappal ezelőtt a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a kölcsönös előnyökről:

"Egészséges piaci részvétel nekünk Lengyelországban, a lengyel olajvállalat számra pedig egy piaci növekedés déli irányba, hiszen eddig nem voltak jelen ebben az irányban."

A Donald Tusk által vezetett ellenzéki Polgári Platform által benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint

a MOL túlságosan orosz befolyás alatt áll.

Ez leginkább abban merülhet ki, hogy a cégben 3,4 százalékos tulajdonrésze van a Budapesten élő Rahimkulov-testvéreknek. Továbbá a MOL a háború óta is elsősorban Oroszországból vásárol olajat.

A MOL-üzlet felmondását 53-45 arányban szavazták meg, tehát igennel csak ellenzékiek szavaztak. Ahhoz, hogy a törvénytervezetből igazi törvény legyen, az alsóháznak is el kellene fogadnia, ám ott már a kormányoldalnak van több szavazata. A lengyel kormány egyébként szintén oroszellenes retorikával érvelt a Lotos-MOL üzlet mellett.

Az egész megállapodás onnan indult ki, hogy két nagy állami befolyás alatt álló energetikai céget, a Lotost és a PKN Orlent egyesítik, viszont az Európai Bizottság ezt csak azzal a feltétellel engedte, hogy a cégcsoport megválik néhány érdekeltségétől, nehogy monolpolhelyzetbe kerüljön - tájékoztatta még korábban az InfoRádiót Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.

"A gdanski finomító 30 százalékát megvette a szaúdi olajvállalat leányvállalata, az Aramcótól mi megvettünk 390 töltőállomást, a logisztikai egységet pedig megvette egy német tulajdonú helyi cég".

Hernádi Zsolt az InfoRádióban azt mondta még március végén, hogy a lengyel üzlet csak az Európai Bizottság döntésén múlik.

Az állami vagyon kezeléséért felelős lengyel miniszter azt állítja, hogy a törvénytervezet az alsóházon már nem megy át, a szerződés marad, és a MOL hamarosan átveheti a 417 lengyelországi benzinkutat.

A magyar társaság az InfoRádióhoz eljutatott közleményében azt írta: „A MOL-csoport teljes mértékben független tőzsdei vállalat, amit a nyilvánosan elérhető tulajdonosi struktúránk is mutat.

Lengyelországban regionális gazdasági és politikai érdekek állnak a jelenlegi szenátusi döntés mögött, amelyek nem tükrözik a valóságot.

A MOL továbbra is az üzleti kérdésekre, az ellátásbiztonságra és a leendő lengyel töltőállomás-hálózatának fejlesztésére összpontosít.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×