Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Autós emeli le a töltőpisztolyt a Mol gyáli töltőállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétől emelkedik a biológiai eredetű összetevők bekeverendő aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerű ellenőrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alsóházon múlik a MOL lengyelországi üzlete

Meghiúsulhat a MOL lengyelországi benzinkút-vásárlási üzlete, legalábbis egy mostani, nem végleges politikai döntés miatt. A lengyel szenátus ugyanis az orosz-ukrán háborúban elfoglalt magyar kormányzati magatartás miatt érvénytelenítené a korábbi megállapodást. A magyar olajipari társaság szerint Lengyelországban regionális gazdasági és politikai érdekek állnak a jelenlegi szenátusi döntés mögött, amelyek nem tükrözik a valóságot.

A lengyel parlament felsőháza elfogadott egy törvénytervezetet, amely felmondatná az állami Lotos nevű olajcég és a MOL közötti szerződést 417 lengyelországi benzinkút eladásáról. A két cég már január elején megegyezett az üzletről, de a lengyel szenátorok többsége szerint az ukrán-orosz háború miatt érvényteleníteni kell a megállapodást.

Egy hónappal ezelőtt a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a kölcsönös előnyökről:

"Egészséges piaci részvétel nekünk Lengyelországban, a lengyel olajvállalat számra pedig egy piaci növekedés déli irányba, hiszen eddig nem voltak jelen ebben az irányban."

A Donald Tusk által vezetett ellenzéki Polgári Platform által benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint

a MOL túlságosan orosz befolyás alatt áll.

Ez leginkább abban merülhet ki, hogy a cégben 3,4 százalékos tulajdonrésze van a Budapesten élő Rahimkulov-testvéreknek. Továbbá a MOL a háború óta is elsősorban Oroszországból vásárol olajat.

A MOL-üzlet felmondását 53-45 arányban szavazták meg, tehát igennel csak ellenzékiek szavaztak. Ahhoz, hogy a törvénytervezetből igazi törvény legyen, az alsóháznak is el kellene fogadnia, ám ott már a kormányoldalnak van több szavazata. A lengyel kormány egyébként szintén oroszellenes retorikával érvelt a Lotos-MOL üzlet mellett.

Az egész megállapodás onnan indult ki, hogy két nagy állami befolyás alatt álló energetikai céget, a Lotost és a PKN Orlent egyesítik, viszont az Európai Bizottság ezt csak azzal a feltétellel engedte, hogy a cégcsoport megválik néhány érdekeltségétől, nehogy monolpolhelyzetbe kerüljön - tájékoztatta még korábban az InfoRádiót Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója.

"A gdanski finomító 30 százalékát megvette a szaúdi olajvállalat leányvállalata, az Aramcótól mi megvettünk 390 töltőállomást, a logisztikai egységet pedig megvette egy német tulajdonú helyi cég".

Hernádi Zsolt az InfoRádióban azt mondta még március végén, hogy a lengyel üzlet csak az Európai Bizottság döntésén múlik.

Az állami vagyon kezeléséért felelős lengyel miniszter azt állítja, hogy a törvénytervezet az alsóházon már nem megy át, a szerződés marad, és a MOL hamarosan átveheti a 417 lengyelországi benzinkutat.

A magyar társaság az InfoRádióhoz eljutatott közleményében azt írta: „A MOL-csoport teljes mértékben független tőzsdei vállalat, amit a nyilvánosan elérhető tulajdonosi struktúránk is mutat.

Lengyelországban regionális gazdasági és politikai érdekek állnak a jelenlegi szenátusi döntés mögött, amelyek nem tükrözik a valóságot.

A MOL továbbra is az üzleti kérdésekre, az ellátásbiztonságra és a leendő lengyel töltőállomás-hálózatának fejlesztésére összpontosít.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×