A munkaerőpiac stabilan visszatért a járvány kitörése előtti magas foglalkoztatási szinthez - állapították meg a legfrissebb adatok alapján elemzők. A munkaerőhiányos helyzet azonban bérversenyt vált ki, amely szítja az inflációt, a csaknem teljes foglalkoztatottság pedig az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon - figyelmeztettek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint A 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma a tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban 65 ezerrel volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az elsődleges munkaerőpiacon 84 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a külföldön dolgozók száma tízezerrel, a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 74,1 százalék volt, 1,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A tavalyi év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos száma 31 ezerrel haladta meg az előző évit, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 73,1 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel azelőtt.

A munkanélküliek száma 2021 decemberében és az október-decemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliségi ráta egyaránt 3,7 százalékos volt, a múlt év egészét tekintve pedig 4,1 százalék volt, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbival.

Feszes a piac, egyre feszesebb

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: továbbra is csúcson a hazai foglalkoztatottság. A magyar munkaerőpiac immár kifejezetten stabilan visszatért a válság előtti állapotába, hónapról hónapra rekord magas a foglalkoztatottsági szint és nemzetgazdaság szerte egyre erősebb a munkaerőhiány és a bérverseny, ahogy a pandémiás időszak előtt is jellemző volt.

A Takarékbank várakozása szerint a tavalyi 4,1 százalék után idén 3,2 százalékos lehet az éves munkanélküliségi ráta. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez - jegyezte meg a szakértő.

Az egyre feszesebb munkaerőpiac a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal még mindig nem épült fel teljesen:

továbbra is jelen van a globális alapanyaghiány, kapacitáshiány és a jelentős energiadrágulás is nehezíti a vállalatok termelési szintjének helyreállását - emlékeztetett.

Már nincs hová javulni ebben

A teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, ami egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon - állapította meg Horváth András.

Regős Gábornak, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetőjének sem okozott meglepetést a decemberi foglalkoztatási adat, amely az előző hónapokban megszokott magas szinten stagnált, míg éves alapon érdemi bővülés figyelhető meg. Ez azt is jelenti, hogy amíg a járványhelyzet a gazdaságot érintő érdemi korlátozások nélkül kezelhető, addig a foglalkoztatási szint magas tud maradni. A negyedik negyedéves adatokból megállapítható, hogy az éves bővülés továbbra is az elsődleges munkaerőpiachoz köthető. A külföldön dolgozók száma azonban az előző hónapokban látottaknál mérsékeltebb csökkenést mutatott.

Regős Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatási rátában területi összehasonlításban érdemi különbségek vannak, a legkisebb és legnagyobb érték közötti eltérés több mint 10 százalékpont. Ez azt is jelenti, hogy

egyes térségekben még van tartalék,

bár ez a tapasztalat és a megfelelő képzettség hiányában nehezen kiaknázható. A jelentős területi különbségek és az ezzel párhuzamosan alacsony munkanélküliség arra is rámutat, hogy az ország területének érdemi részén a gazdasági fejlődést a foglalkoztatás bővülése már nem tudja segíteni, ahhoz a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték előállítása jelentheti az utat.