Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A román felzárkózás hátterét világítja meg Matolcsy György

A román és a magyar gazdaság helyzetét hasonlította össze az MNB elnöke.

Románia a térség leggyorsabb felzárkózását mutatta a rendszerváltozás óta, a 17,5 százalékpontos magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét érte el; így a 2020-as, 71,3 százalék fejlettségről a szomszédos országnak történelmi közelségbe került a 74,4 százalékon álló magyar mutató utolérése – ismertette a jegybankelnök a két ország gazdasági fejlődésének különbségeit elemezve a Magyar Nemzet internetes oldalán megjelent írásában.

Matolcsy György kifejtette, amikor Románia 1990-ben elérkezett a piaci átmenethez, a térség legalacsonyabb fejlettségi szintjével rendelkezett,

  • az EU-átlag 34,3 százalékán állt, miközben
  • a magyaroknál 56,9 százalékot mértek.

Hozzátette, 2020-ra 37 százalékponttal emelkedett Románia fejlettségi mutatója, az ütem kissé magasabb volt, mint a lengyeleké (36,5 százalék), a magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) csaknem háromszorosát teljesítették.

Az MNB elnöke szerint a román felzárkózási többlet részben egy magyar hibasorozat nyomán alakult ki 2002 után. A 2002–2010 közötti szűk évtized hibás magyar kormányzati politikájának következményei még 10 évig, egészen mostanáig előnybe hozták a román felzárkózást hozzánk képest – tette hozzá.

Matolcsy György szerint a román növekedési modellben – a balti modellhez hasonlóan – gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épülő növekedés, a magas beruházási dinamika, és a termelékenység erős javulása volt a jellemző. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP-növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet a foglalkoztatás bővülése.

Ezzel szemben a 31,3 százalékos magyar növekedésben a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező.

  • A magyar növekedés döntően munkaextenzív,
  • a román (és a lengyel) döntően tőkeintenzív

növekedési modellre épült 2010–2019 között – állapította meg.

A román sikerek egy északi (skandináv és balti) modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. "Érdemes erősítenünk ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit" – összegezte Matolcsy György.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×