Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Így internetezik a magyar

A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, ugyanakkor másfél millió ember egyáltalán nem internetezik. Az utóbbi csoportba kerülést leginkább az életkor és a vagyoni helyzet befolyásolja - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Piaci Információs Osztályának piackutatója és elemzője, Bakonyi Eszter.

A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember sehogy sem internetezik - közölte reprezentatív kutatásának eredményeiről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint azokban, amelyekben nem él az általános iskolainál magasabb végzettségű ember. Ugyanakkor az életkor is befolyásolja az internethasználatot.

A háztartások 71 százalékában van úgynevezett nagyképernyős, azaz számítógépen, laptopon, táblagépen is használható vezetékes internet, további 2 százalékában nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a háztartások csaknem háromnegyedében van nagyképernyős internet.

Csak mobiltelefonon vagy sehogyan sem tudnak a világhálóra kapcsolódni 1,1 millió háztartásban, összességében pedig a népesség 18 százaléka, vagyis 1,5 millió ember nem használja az internetet Magyarországon - közölték.

Ahol nincs általános iskolainál magasabb végzettségű a családban, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized ez az arány.

A vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartozók közül csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).

A kutatás szerint, negyvenéves életkor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.

Ha viszont az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását vizsgálják, akkor az tapasztalható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása, mert ők élethelyzettől függetlenül mindenképpen interneteznek valahol.

A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mindannyian használják az internetet, a közepes és rosszabb helyzetűeknek viszont csak a 85 százaléka. Ugyanakkor még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig csupán a 40 százaléka - ismertették.

A nem internetezők leggyakrabban - 74 százalékban - azzal magyarázták ezt, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek.

A megkérdezettek 29 százaléka úgy gondolta, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb, legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai - olvasható a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×