Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay

Így internetezik a magyar

A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, ugyanakkor másfél millió ember egyáltalán nem internetezik. Az utóbbi csoportba kerülést leginkább az életkor és a vagyoni helyzet befolyásolja - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Piaci Információs Osztályának piackutatója és elemzője, Bakonyi Eszter.

A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember sehogy sem internetezik - közölte reprezentatív kutatásának eredményeiről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint azokban, amelyekben nem él az általános iskolainál magasabb végzettségű ember. Ugyanakkor az életkor is befolyásolja az internethasználatot.

A háztartások 71 százalékában van úgynevezett nagyképernyős, azaz számítógépen, laptopon, táblagépen is használható vezetékes internet, további 2 százalékában nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a háztartások csaknem háromnegyedében van nagyképernyős internet.

Csak mobiltelefonon vagy sehogyan sem tudnak a világhálóra kapcsolódni 1,1 millió háztartásban, összességében pedig a népesség 18 százaléka, vagyis 1,5 millió ember nem használja az internetet Magyarországon - közölték.

Ahol nincs általános iskolainál magasabb végzettségű a családban, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized ez az arány.

A vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartozók közül csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).

A kutatás szerint, negyvenéves életkor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.

Ha viszont az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását vizsgálják, akkor az tapasztalható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása, mert ők élethelyzettől függetlenül mindenképpen interneteznek valahol.

A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása: akik jól élnek, lényegében mindannyian használják az internetet, a közepes és rosszabb helyzetűeknek viszont csak a 85 százaléka. Ugyanakkor még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig csupán a 40 százaléka - ismertették.

A nem internetezők leggyakrabban - 74 százalékban - azzal magyarázták ezt, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek.

A megkérdezettek 29 százaléka úgy gondolta, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb, legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai - olvasható a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Újabb nyugtalanító részletek a krakkói vérengzésről

Újabb nyugtalanító részletek a krakkói vérengzésről

A lengyel belügyminisztérium megerősítette, hogy a krakkói lövöldözés elkövetője lengyel állampolgár. Az Onet értesülései szerint a férfi a Szentkereszt vajdaságbeli Ostrowiec Świętokrzyskiből származó Michał O.

Vízmegtartás helyett ... – 150 év beidegződéseit kellene feladni?

Nagyon sok csapadékot veszít el Magyarország azzal, hogy 150 évig a vízelvezetésre koncentrált és nem a vízmegtartásra – mondta Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa a Szunyogh Media által írt, az esővízmegtartást és -hasznosítást középpontba állító edukatív cikk sorozatában. A szakember az InfoRádióban részletezte azt, miért kéne gyorsan cselekedni a vízmegtartással kapcsolatban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nyomozó hatósághoz fordult az MNB a székháza ügyében

A nyomozó hatósághoz fordult az MNB a székháza ügyében

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése a Szabadság téri székház felújításával összefüggő bankgarancia és az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések tekintetében két új beadványt adott át a Budapesti Rendőr-főkapitányság részére - közölte honlapján a jegybank. Az MNB új vezetése folytatja az előző vezetéshez kapcsolódó ügyek feltárását és a továbbiakban is minden szükséges információval segíti a nyomozóhatóság munkáját - tették hozzá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×