Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
340.01
bux:
139901.36
2026. november 20. péntek Jolán
Egy dolgozó ügyféllel beszélget a Sberbank központi bankfiókjában Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

A bankokat nem kell félteni a moratórium lejárta után – és a hiteleseket?

Az MNB becslése szerint a teljes lakossági hitelállomány nagyjából 10 százalékánál emelkedett meg jelentősen a hitelkockázat, a vállalati szegmensben ez az arány 12 százalék. Nagy kérdés, hogy a kormány miként vezeti ki a július 1-jével lejáró törlesztési moratóriumot, de a nem teljesítő hitelek aránya emelkedni fog – mondta az InfoRádiónak a Portfolio vezető elemzője.

Az elmúlt több mint egy év során a moratórium elfedte a koronavírus-válságból – vagy más okból – fakadó pénzügyi nehézségeket, hiszen nem kellett a törlesztőrésztelket fizetni. Ezért aztán a bankoknak a számai azt mutatják, hogy 2020 végén mindösszesen 1,8 százalék volt azoknak a lakossági hiteleknek az aránya, amelyek legalább 90 napos késedelemben voltak. Természetesen mindez július 1-jével megváltozhat, a kérdés tehát, hogy a kormány miként tervezi kivezetni a törlesztési moratóriumot, amire többféle forgatókönyv lehetséges – fogalmazott az InfoRádiónak Palkó István.

Az érvényes jogszabály alapján július 1-től mindenkinek törlesztenie kell majd a hitelét, ugyanakkor a hatályos törvénybe az is bele van foglalva, hogy

a családosok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak valamilyen mód pozitív megkülönböztetésben részesülhetnek.

Esetükben, ahogyan a nehéz helyzetben lévő – közelebbről egyelőre nem meghatározott – vállalkozások esetében elképzelhető, hogy például szakaszos lesz a moratórium kivezetése. Azonban, akárhogy is lesz, a nem teljesítő hiteleknek az aránya valószínűsíthetően emelkedni fog, különösen, ha bizonyos rétegek számára teljesen megszűnik a törlesztési moratórium – emelte ki a Portfolio vezető elemzője.

A szakértő szerint az, hogy a lakossági hitelek mintegy 54 százaléka, míg a vállait hitelek 39 százaléka maradt bent a moratóriumban, nem indokolatlanul magas, és van benne racionalitás, ugyanis azt nem kizárólag azok veszik igénybe, akik valóban rászorulnak a lehetőségre, hanem úgymond a „potyautasok” is, akik nem foglalkoznak különösebben azzal, hogy a moratórium egyébként a futamidő meghosszabbodásával jár. Vagy mert nem tekintetnek annyira előre, vagy mert egyébként úgy vélik, az így megspórolt összeget érdemes befektetni. Annál is inkább, mert

közgazdasági értelemben a moratóriumban való részvétel egy racionális döntés, és a nettó jelenértéke pozitív,

ugyanis kamatos kamat nélkül számítják föl az elmaradt törlesztőrészleteket, így megérheti azokat egy magasabb hozamú befektetésbe tenni.

Azt azonban semmiképp sem lehet mondani, hogy a 54 és 39 százalék egy az egyben kockázatos hitelportfólió lenne – tette hozzá Palkó István, emlékeztetve, hogy az MNB friss becslése szerint

a lakosság esetében 10 százalék, a vállalatok esetében 12 százalék lehet azon hiteleknek az aránya, amelyek bár várhatóan nem dőlnek be mind, de kockázatosnak tekinthetők

a moratórium lejárta szempontjából. Ezek esetében – a már említett veszélyeztetettebbnek tűnő csoportok pozitív megkülönböztetésén túl – több célzott lehetőség is elképzelhető, így akár az is, hogy egy állami-banki együttműködéssel átstrukturálhatják a bedőléssel fenyegetett hiteleket. A szakember megjegyezte: miután a politika szem előtt tartja a jövő évi választásokat is, így az sem elképzelhetetlen, hogy ezek esetében akár jövő évre is megnyúlhat a moratórium lejárta. Mindezek pedig várhatóan a következő hetekben fognak végleg eldőlni.

Miután a hazai bankszektor – elsősorban a nagyobb intézetek – több száz milliárd forint értékben képzett a tavalyi évben is már céltartalékot, felkészülve a jövőbeni veszteségekre, így összességében az mondható, hogy felemás a bankszektor felkészültsége egy esetleges hitelbedőlési hullám esetére, illetve a nem teljesítő hitelek arányának az emelkedésére. Magyarán, vannak bankok, amelyek már pénzügyileg teljesen bebiztosították magukat, és kisebb, kevésbé prudens számvitelt folytató bankok, amelyek csak a tényleges bedőlések alkalmával fogják annak veszteségét elszámolni. De összességében még így is

nagyobb lehet a magyar bankszektor nyeresége idén, mint a tavalyi évben

– tette hozzá a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Szerbia ellen NL-pótvizsgázik a magyar labdarúgó-válogatott

Azok után, hogy Észak-Írország ellen hazai pályán a héten „beragadt” a Rossi-csapat (1-1), rájátszásra kényszerül márciusban, a péntek déli sorsoláson derült ki, Dánia, Horvátország, Szerbia és Wales közül melyik csapaton kell átrágniuk magukat Szoboszlai Dominikéknak.

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Csütörtök délután meredek esésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 368 forintról 373,6 forintig emelkedett, a dollár pedig 340 forint fölé drágult. A magyar devizát a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár gyengítette. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. Péntek reggel még nem látszott érdemi korrekció, délelőtt azonban erősödésbe fogott a forint, az euró árfolyama 372 forint közelébe, a dolláré pedig 339 forint környékére süllyedt. A lendület azonban hamar elfogyott, az euró ismét 373 forintig, a dollár pedig 340 forint közelébe drágult. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×