Az év első két hónapjában 2,3 százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt év azonos időszakához mérve, az export 1,5 százalékkal, a belföldi értékesítés 0,6 százalékkal esett vissza.

Az iparon belül 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,7 százalékkal nőtt tavaly februárhoz viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,7 százalékkal emelkedett, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására, mivel a februári átlagos középhőmérséklet 2,8 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavalyinál.

A járműgyártás 6,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 6,8 százalékkal, a közúti járműalkatrészek gyártásáé 6,4 százalékkal csökkent. A számítógépek, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt, ezen belül az elektronikai alkatrészek, áramköri kártyák gyártása 7,3 százalékkal, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 18,6 százalékkal múlta felül a tavaly februárit.

A legnagyobb mértékben, 35,7 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett, nagyrészt a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően - jelezte a KSH.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal csökkent, a januári 5,0 százalékos visszaesés után. Az ágazat belföldi eladásai a januári 6,2 százalék után februárban 4,0 százalékkal estek vissza, az export 2,4 százalékkal nőtt. A vegyipar termelése 7,4 százalékkal nőtt, de a gyógyszergyártás - háromhavi növekedés után - februárban ismét csökkent, 2,1 százalékkal.

Az ipari termelés volumene februárban 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a januári 6,7 százalékos visszaesés után. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,9 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás,

a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 67 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta

- erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipari export volumene 2,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 10,8 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a számítógépek és elektronikai termékek exportja 13,8 százalékkal, a villamosberendezések kivitele 41,2 százalékkal nőtt. A vegyipar 9,4 százalékkal, a gumiipar 7,5 százalékkal, a gyógyszergyártás 4,1 százalékkal növelte kivitelét tavaly februárhoz viszonyítva.

Az ipar belföldi értékesítése 2,6 százalékkal emelkedett, ám a feldolgozóiparé 0,9 százalékkal csökkent tavaly februárhoz képest, míg az energiaiparé 9,5 százalékkal nőtt. A járműgyártás belföldi eladásai alig 0,3 százalékkal maradtak el a tavaly februáritól,

a számítástechnikai termékek értékesítése 12,4 százalékkal, a gyógyszereké 9,6 százalékkal nőtt.

A beruházási javak belföldi értékesítése negyedik hónapja csökkent éves összevetésben, februárban 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fogyasztási cikkekből 3,4 százalékkal értékesítettek kevesebbet a termelők belföldön, de ezen belül a tartós fogyasztási cikkekből 1,7 százalékkal több kelt el.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 4,3 százalékkal nagyobb volt a tavaly februárinál. Az új belföldi rendelések 7,9, az új exportrendelések 3,8 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány február végén 1,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az export rendelésállomány 0,6 százalékkal, a belföldi rendelésállomány 2018 áprilisa óta nem látott 12,0 százalékos emelkedést mutatott.