eur:
393.42
usd:
368.86
bux:
65661.78
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Nyitókép: Pexels.com

Ipsos: csak a helyi vásárlás nem állt a feje tetejére a pandémia miatt

Jelentősen nőtt viszont az online térben folytatott beszerzések aránya – derül ki a 28 országos online méréséből.

Mivel számos országban az egészségügyi rendelkezések a személyes kontaktok, az elengedhetetlen utazások minimalizálására szólították fel a lakosságot a vírus terjedésének visszaszorítása érdekében, a fogyasztók az egész világon arról számoltak be, hogy ritkábban ettek étteremben és gyakrabban vásárolnak online, mint a járvány előtt. A helyi vásárlás azonban – akár a helyi gazdálkodóktól, gyártóktól, helyi vállalkozásoktól vagy helyi éttermektől – nagyjából változatlan maradt a pandémiát megelőzőhez képest – derül ki az Ipsos felméréséből.

Több a rendelés

Világszerte az emberek 63 százaléka ritkábban látogatja a kicsi és helyi tulajdonú éttermeket, mint a pandémia előtt. Azonban a régiók és nemzetek között egy változatosabb kép rajzolódik ki.

Latin-Amerikában (79 százalék) és Észak-Amerikában (68 százalék) mutatkozik a legnagyobb visszaesés a kis vagy helyi tulajdonú éttermek személyes látogatásában, míg a spektrum másik végén, az ázsiai-csendes-óceáni régióban ez az arány 54 százalék.

A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Személyesen (beltéri vagy kültéri) kis vagy helyi tulajdonú éttermekben való étkezés:

Azok a nemzetek, amelyeknél az éttermekben való étkezés a legjelentősebb mértékben csökkent, beleértve Chilét, Perut, Mexikót és Argentínát, a fogyasztók több mint 80 százaléka ritkábban számol be a helyi tulajdonú éttermekben történő személyes étkezésről, mint a pandémiát megelőzően.

A 28 megkérdezett ország közül Japán tapasztalta a legkisebb, 44 százalékos visszaesést, Magyarország pedig a második a sorban, 48 százalékos csökkenéssel.

Globálisan a nők jobban tartózkodnak az éttermek látogatásától (nők vs. férfiak, 66 százalék vs. 59 százalék), ahogy korosztályosan az 50–74 évesek (68 százalékkal csökkent) körében a legalacsonyabb az éttermi fogyasztás, míg ez az arány a 35 évesnél fiatalabbak esetén csak 57 százalékos.

Ezzel párhuzamosan elmozdulás történt a várakozásoknak megfelelően az ételek elvitele és házhoz szállítása irányába. Világszerte a fogyasztók több, mint egy ötöde számol be arról, hogy gyakrabban eszik a helyi tulajdonú éttermekből elvitelre kért és házhoz szállított ételt, és 45 százalékuk a pandémiát megelőző gyakorlatát folytatja a jelenlegi helyzetben is.

Bár a személyes étkezés nem lehetséges, sokan továbbra is támogatják a helyi éttermeket elvitel vagy ételszállítás útján.

Ez a tendencia látható Latin-Amerikában és Észak-Amerikában, ahol 30 százalék, illetve 27 százalék azt mondja, hogy gyakrabban rendelnek elvitelre vagy házhoz szállítással, mint a pandémia előtt. Latin-Amerikában azonban emelkedett azoknak a száma is, akik kevesebbszer rendelnek elvitelre, mint a világjárvány előtt (38 százalék). Latin-Amerika a második helyen áll a Közel-Kelet-Afrika régió mögött (48 százalék) azon emberek számában, akik ritkábban rendelnek elvitelre.

Az egyes országok közül Japán ismét kiemelkedik azzal, hogy a legnagyobb arányban itt nem számoltak be a fogyasztók változásról az elvitelre kért vagy házhoz rendelt ételfogyasztásban (72 százalék), ami jóval meghaladja a 45 százalékos globális átlagot.

„Magyarország 61 százalékkal a második helyen áll. A múlt heti bejelentések tükrében a magyar gyakorlat a következő hetekben is ez lesz majd”

– véli Földes Annamária, az Ipsos CX kutatási igazgatója.

A helyi vásárlások száma változatlan

Világszerte a fogyasztók több, mint fele változatlan gyakorisággal vásárol személyesen kis vagy helyi tulajdonú vállalkozásoktól.

A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Személyesen kis vagy helyi tulajdonú vállalkozásoktól való vásárlás:

Japánban vannak a legnagyobb arányban az olyan fogyasztók, akik szerint a járvány nem változtatott azon, hogy milyen gyakran látogatják a kis és helyi tulajdonú üzleteket (78 százalék), és a magyarok közel háromnegyedének szintén nem változott a személyes vásárlási gyakorlata ezekben az üzlettípusokban.

Világszerte az emberek kevesebb mint fele mondja, hogy gyakrabban vásárol online (43 százalék).

Talán nem meglepő, hogy globális szinten a magasabb jövedelmű fogyasztók online gyakrabban vásárolnak a világjárvány kezdete óta (49 százalék), mint az alacsonyabb jövedelműek (37 százalék). Észak-Amerika vezeti az online vásárlás gyakoriságának globális növekedését, Latin-Amerika követi 46 százalékkal. Ugyanakkor azoknak a fogyasztóknak a legnagyobb arányát is ez a térség adja, akik körében a legjelentősebben csökkent (25 százalék) az online vásárlás. A szokások drámai módon megváltoztak a régióban, de nem egyazon irányban.

A Covid-19 járvány kezdete óta milyen gyakran végzi az alábbiakat? – Online vásárlás:

„Az online vásárlás fizetési módjainak hozzáférhetősége és elérhetősége hozzájárulhatott ehhez a különbséghez” – magyarázza a szakértő. – Érdekes látni azonban, hogy a magyar piacon a legkisebb az elmozdulás, mindössze a lakosság negyede vásárol többet online és kevesebb, mint ötöde kevesebbet.

Ahogy azt más méréseink is mutatják, a magyar piacon lassabb, visszafogottabb a változás.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×