A számvevőszék kezdeményezésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án, Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére.

Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal fejezte ki csatlakozási szándékát.

Szerdán

• Pintér Sándor belügyminiszter,
• Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke,
• Darák Péter, a Kúria elnöke,
• Polt Péter legfőbb ügyész,
• Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
• Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
• Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke

közös nyilatkozatban erősítették meg a korrupció elleni fellépés iránti elkötelezettségüket és kijelentették, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek.

A nyilatkozatban vállalták, hogy az integritás, az etikus magatartás és működés a jól irányított állam egyik sarokkövét jelentik, elősegítik az államba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. Magyarországon a korrupció elleni fellépés a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten, az alaptörvényben jelenik meg, mert az előírja, hogy "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni" - olvasható a nyilatkozatban.

A nyolc szervezet vezetője kijelentette, hogy a 2011-ben létrejött intézményközi együttműködésnek is köszönhetően Magyarországon megerősödött a korrupció elleni fellépés. Az Állami Számvevőszék évente végzett integritásfelmérései alátámasztják, hogy a közszférában széles körben kiépültek a korrupció megelőzését biztosító integritás-kontrollrendszerek, amelyek kialakítását és működtetését a közszféra szervezeteinél következetesen ellenőrzik. A magyar törvények hatékony jogállami keretet biztosítanak a korrupció elleni fellépésre, Magyarországon 2010-től megerősödött, és intézményesült a korrupció visszaszorítását és megelőzését biztosító integritásszemlélet - írták.

Hozzátették: a korrupció büntetőjogi eszközökkel történő leküzdése a közös nyilatkozat aláírása óta - statisztikai adatok által is alátámasztottan - jelentős eredményeket ért el a bűnüldöző és igazságügyi szervek közös fellépésének köszönhetően. Egyetértenek abban, hogy Magyarország gazdasági eredményei, a gazdaság elmúlt években megvalósult dinamikus növekedése és fenntartható kifehéredése alátámasztja a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét. Ezen eredmények megvédése célzott intézkedéseket és szoros együttműködést igényel - hangsúlyozták.

Kiemelték továbbá, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek, és a nyolc szervezet elkötelezett a korrupció elleni együttműködésben, ezért a 2020-2022-es időszakra szóló középtávú nemzeti korrupcióellenes stratégia céljainak figyelembevételével járnak el.