Nyugdíjszakértő: sok mindenre nem elég az emelés

A nyugdíjtörvény alapján a rendszeres, éves nyugdíjemelés mértékét a költségvetési törvényben meghatározott százalékos értékben kell végrehajtani, ami idén januárban 2,8 százalékos növelést jelentett a nyugdíjak összegében, jövő januárban pedig 3 százalékos emelésre kerül majd sor – ismertette a Nyugdíjguru.hu alapítója. Hozzátette: a nyugdíjtörvény szerint, annak érdekében, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét reális szinten lehessen tartani, pótlólagos nyugdíjkorrekcióra kell sort keríteni november folyamán, ha a január és augusztus közötti nyolc hónapban mért inflációs tényadatok alapján előre látható, hogy az éves szintű infláció mértéke magasabb lesz, mint az előrejelzett.

Emlékeztetett, a KSH szerdán közzétett adata szerint a nyugdíjas infláció mértéke a január–augusztusi tényadatok alapján 4 százalék lett, tehát 1,2 százalékponttal magasabb, mint az év eleji emelés mértéke, ezért pótlólagosan nyugdíjemelést kapnak az érintettek. Tehát

a már emelt összegű novemberi nyugdíjjal együtt érkezik a január–október közötti tíz hónapra járó pótlólagos nyugdíjemelés

– magyarázta Farkas András.

Vagyis, egy átlagos nyugdíjra vetítve, amely mértéke momentán 142 100 forint, az emelés azt jelenti, hogy a már novemberi átlag nyugellátás 1705 forinttal, 143 805 forintra emelkedik, amihez még egy 17 050 forintos összeg is párosul. Medián értékre (vagyis az az összeg, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet) számolva viszont már csak 1520 forintos emelkedésről lehet beszélni, vagyis egy összegben a novemberi nyugellátás mellé az első tíz hónapra járó 15 240 forintot kapják meg a pont medián nyugdíjban részesülők – ismertette a nyugdíjszakértő, megjegyezve:

az emelés nem kizárólag a nyugdíjasokat, hanem további közel 600 ezer egyéb ellátásban részesülő személyt érint,

a rokkantsági ellátástól a korhatár előtti ellátáson keresztül az összes hozzátartozói nyugellátásban részesülőkig, és így tovább.

Élő adás

Az említett emelés azonban

nem igazán tudja kompenzálni az elmúlt egy év drágulásait,

értett egyet Farkas András, hiszen a KSH adatai szerint például az élelmiszerek ára egy év alatt 7,9 százalékkal, azon belül is a gyümölcsöké 46 százalékkal emelkedtek. Ugyanis, előbbi esetében átlagokról, éves szintre kiszámolt indexekről kell beszélni, amelyek az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosárnak a tartalmát veszik figyelembe, ráadásul nem is az idei, hanem a két évvel ezelőttiek tartalmát. És az ebbe a kosárba akkor bekerült áraknak az értékének a mai árait veszik figyelembe, és mivel nemcsak élelmiszer, hanem számtalan egyéb tényező is van, egész évre vetítve csak az említett néhány százalékos növekedés, ami kimutatható, noha szubjektíven minden nyugdíjas úgy érezheti: semmit nem ér ez a pénz, miután egyetlen bevásárlás többe kerül, ha mondjuk akar venni magának zöldséget és gyümölcsöt – tette hozzá a szakértő.