eur:
413.93
usd:
401.78
bux:
81195.9
2025. január 9. csütörtök Marcell
Emmanuel Macron francia elnök (j) Angela Merkel német kancellárral beszél videókonferencia keretében a párizsi Elysée-palotában 2020. május 18-án. A videókonferencián a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítése érdekében teendő lépéseket vitatták meg.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Szakértő: elegendő lehet a Macron–Merkel-csomag a „rémisztő” helyzetre

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós, vagyis 180 ezer milliárd forintos európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy Magyarország mekkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból.

Az említett 500 milliárd eurós keret felhasználásának módja merőben eltér a hagyományos alapokétól, beleértve az európai stabilitási alapét is, miután az lehetőséget kínál olyan vállalatok és állami intézmények számára is, amelyek a bérfronton tudnak segíteni; vagy szubvenciót kínálva, vagy azt a folyamatot támogatva, amely során a munkaidő ugyan csökken, és ezáltal a tényleges bérkifizetések is, de azokat tartósan kifizetik, hogy sok vállalat ne omoljon össze – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István.

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására létrehozott alap kiváltképp a déli országokat, köztük Olaszországot célozza, ami nem egy egyszerű pénzügyi, hanem egy európai szolidaritást jelent. Hiszen, mint fogalmazott, esetükben

a válságba zuhanás háborús időket idéző, rémisztő mértékű volt az elmúlt időszakban.

A szakember emlékeztetett, bár Giuseppe Conte olasz miniszterelnök meglátása szerint az Európai Unió a létjogosultságát kockáztatja, ha egy ilyen helyzetben nem tud segítséget nyújtani a tagállamoknak, az északi, jellemzően nettó befizetők változatlan módon nem voltak hajlandókat átlépni azt a képzeletbeli vörös vonalat, amely egy közös kötvénykibocsátást jelenthetett volna, amitől újra fellazulhatott volna a költés. Csak odáig, hogy

kibővítették az EU „fiskális karját” azzal, hogy a pénzek tényleges előteremtését elhalasztották akkora, amikor a 2021-2027-es költségvetést összeállítják.

Magas István az InfoRádió kérdésére arra is kitért, Magyarország várhatóan akkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból, amekkorát hagyományosan a forrásigénye, illetve hozzáférése jelent, vagyis 0,5-0,8 százalékot, körülbelül 2,5 milliárd eurót. Ennek mértékét ugyanakkor még a jogosultsági körök is befolyásolhatják, vagyis az, hogy milyen indokokat, kérelmeket fognak befogadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hetekkel a német választások előtt egyéves csúcson az AfD támogatottsága

Megörvendeztette a radikális jobboldali pártot a YouGov tekintélyes közvélemény-kutató intézet. Idei első felmérése szerint a párt támogatottsága immár 21 százalékos, ami 2 százalékos pluszt jelent a tavaly decemberi népszerűségéhez képest. Legutóbb egy évvel ezelőtt, tavaly januárban mértek 21 százalékot a párt esetében.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.09. csütörtök, 18:00
Hámori Máté
Liszt Ferenc-díjas karmester, a Danubia Zenekar művészeti vezetője
Megjöttek az adatok – Tényleg drága a magyar benzin?

Megjöttek az adatok – Tényleg drága a magyar benzin?

Megállás nélkül drágul a benzin a hazai töltőállomásokon, csak idén közel 20 forinttal kell már többet fizetni az üzemanyag literéért. A meredek áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, ráadásul a legfontosabb drágító tényezők kifejezetten a hazai piacot érintik. Adódik a kérdés: mégis miért drágult így meg a hazai benzinár, és mi a helyzet a régióban? A szomszédos országokban jobb a helyzet?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×