Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Emmanuel Macron francia elnök (j) Angela Merkel német kancellárral beszél videókonferencia keretében a párizsi Elysée-palotában 2020. május 18-án. A videókonferencián a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítése érdekében teendő lépéseket vitatták meg.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Szakértő: elegendő lehet a Macron–Merkel-csomag a „rémisztő” helyzetre

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós, vagyis 180 ezer milliárd forintos európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy Magyarország mekkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból.

Az említett 500 milliárd eurós keret felhasználásának módja merőben eltér a hagyományos alapokétól, beleértve az európai stabilitási alapét is, miután az lehetőséget kínál olyan vállalatok és állami intézmények számára is, amelyek a bérfronton tudnak segíteni; vagy szubvenciót kínálva, vagy azt a folyamatot támogatva, amely során a munkaidő ugyan csökken, és ezáltal a tényleges bérkifizetések is, de azokat tartósan kifizetik, hogy sok vállalat ne omoljon össze – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István.

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására létrehozott alap kiváltképp a déli országokat, köztük Olaszországot célozza, ami nem egy egyszerű pénzügyi, hanem egy európai szolidaritást jelent. Hiszen, mint fogalmazott, esetükben

a válságba zuhanás háborús időket idéző, rémisztő mértékű volt az elmúlt időszakban.

A szakember emlékeztetett, bár Giuseppe Conte olasz miniszterelnök meglátása szerint az Európai Unió a létjogosultságát kockáztatja, ha egy ilyen helyzetben nem tud segítséget nyújtani a tagállamoknak, az északi, jellemzően nettó befizetők változatlan módon nem voltak hajlandókat átlépni azt a képzeletbeli vörös vonalat, amely egy közös kötvénykibocsátást jelenthetett volna, amitől újra fellazulhatott volna a költés. Csak odáig, hogy

kibővítették az EU „fiskális karját” azzal, hogy a pénzek tényleges előteremtését elhalasztották akkora, amikor a 2021-2027-es költségvetést összeállítják.

Magas István az InfoRádió kérdésére arra is kitért, Magyarország várhatóan akkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból, amekkorát hagyományosan a forrásigénye, illetve hozzáférése jelent, vagyis 0,5-0,8 százalékot, körülbelül 2,5 milliárd eurót. Ennek mértékét ugyanakkor még a jogosultsági körök is befolyásolhatják, vagyis az, hogy milyen indokokat, kérelmeket fognak befogadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×