Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Emmanuel Macron francia elnök (j) Angela Merkel német kancellárral beszél videókonferencia keretében a párizsi Elysée-palotában 2020. május 18-án. A videókonferencián a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítése érdekében teendő lépéseket vitatták meg.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Szakértő: elegendő lehet a Macron–Merkel-csomag a „rémisztő” helyzetre

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós, vagyis 180 ezer milliárd forintos európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy Magyarország mekkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból.

Az említett 500 milliárd eurós keret felhasználásának módja merőben eltér a hagyományos alapokétól, beleértve az európai stabilitási alapét is, miután az lehetőséget kínál olyan vállalatok és állami intézmények számára is, amelyek a bérfronton tudnak segíteni; vagy szubvenciót kínálva, vagy azt a folyamatot támogatva, amely során a munkaidő ugyan csökken, és ezáltal a tényleges bérkifizetések is, de azokat tartósan kifizetik, hogy sok vállalat ne omoljon össze – fogalmazott az InfoRádiónak Magas István.

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására létrehozott alap kiváltképp a déli országokat, köztük Olaszországot célozza, ami nem egy egyszerű pénzügyi, hanem egy európai szolidaritást jelent. Hiszen, mint fogalmazott, esetükben

a válságba zuhanás háborús időket idéző, rémisztő mértékű volt az elmúlt időszakban.

A szakember emlékeztetett, bár Giuseppe Conte olasz miniszterelnök meglátása szerint az Európai Unió a létjogosultságát kockáztatja, ha egy ilyen helyzetben nem tud segítséget nyújtani a tagállamoknak, az északi, jellemzően nettó befizetők változatlan módon nem voltak hajlandókat átlépni azt a képzeletbeli vörös vonalat, amely egy közös kötvénykibocsátást jelenthetett volna, amitől újra fellazulhatott volna a költés. Csak odáig, hogy

kibővítették az EU „fiskális karját” azzal, hogy a pénzek tényleges előteremtését elhalasztották akkora, amikor a 2021-2027-es költségvetést összeállítják.

Magas István az InfoRádió kérdésére arra is kitért, Magyarország várhatóan akkora „szeletet hasíthat” ki az új alapból, amekkorát hagyományosan a forrásigénye, illetve hozzáférése jelent, vagyis 0,5-0,8 százalékot, körülbelül 2,5 milliárd eurót. Ennek mértékét ugyanakkor még a jogosultsági körök is befolyásolhatják, vagyis az, hogy milyen indokokat, kérelmeket fognak befogadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×