A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát. A jegybanki alapkamat nem változott, 0,90 százalék maradt, ahogy nem változott az O/N jegybanki betét kamata sem, mínusz 0,05 százalék maradt – jelentette be Nagy Márton alelnök a keddi tájékoztatón.

A Monetáris Tanács döntött arról is, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.

Az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megteremtése érdekében

állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszú távú forrásellátottságának növelése céljából újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját

– fejtette ki.

A monetáris politikai eszköztár átalakításával összhangban a testület az alapkamaton kamatozó eszközökből kiszorítandó bankrendszeri likviditás tekintetében az idei második negyedévtől kezdve nem határoz meg célértéket, mivel az új eszköztár mellett ez feleslegessé válik. Az eszköztár módosításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra – emelte ki az alelnök.

Arról Matolcsy György elnök számolt be, hogy a testület összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ez az idei várható GDP 6 százaléka.

Az intézkedések részletesen:

• A hazai kis- és középvállalkozások számára szükséges, széles körben felhasználható, kedvező források biztosítása érdekében a Monetáris Tanács 2020. április 20-án elindítja a Növekedési Hitelprogram Hajrá elnevezésű konstrukciót, 1000 milliárd forinttal megemelve a jelenlegi keretösszeget. Az NHP fix konstrukcióból eddig fel nem használt 500 milliárd forinttal együtt az MNB 1500 milliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosít a kkv szektor hitelezésére.
• Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet. Továbbra is elérhetőek lesznek beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), de az elhúzódó és lassabban megtérülő beruházások finanszírozása érdekében a refinanszírozási hitel maximális futamidejét 20 évben határozzák meg. A vállalatok likviditásának biztosítása érdekében a konstrukció keretében forgóeszközhitelek nyújtására is lehetőség lesz, kellően széles körű felhasználással, legfeljebb hároméves futamidő mellett. Emellett az adósságszolgálat mérséklése céljából hitelek kiváltása is megengedett. A kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzése érdekében az egy kkv által elérhető maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél hamarabb forráshoz jussanak, a bankok hiteldöntéshez rendelkezésre álló ideje két hétre korlátozódik.
• A jegybank vállalati kötvényvásárlási programjának, a Növekedési Kötvényprogramnak a 450 milliárd forintos keretösszege változatlan marad. A keretösszegnek eddig a fele került felhasználásra, így több mint 200 milliárd forint áll még rendelkezésre a hazai székhellyel rendelkező, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények jegybanki vásárlására. A Növekedési Kötvényprogramban rendelkezésre álló szabad keretösszeg ugyan jelenleg megfelelő, azonban a program egyes paramétereinek módosításával az MNB tovább segítheti a vállalati kötvénypiac likviditásának növelését.
• A jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségének 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra történő növelése elősegíti, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. A programban vásárolható értékpapírok futamidejének 10 évről 20 évre való emelése pedig lehetőséget ad arra, hogy a vállalati szektor – az európai versenytársakhoz hasonlóan – fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozáshoz jusson – közölte az MNB.
• Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB a preferenciális betéti eszközzel sterilizálja, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges. Annak érdekében, hogy a hitelintézetek érdekeltek legyenek a növekvő hitelkockázatok ellenére is aktivitásuk fenntartásában, a Monetáris Tanács döntésének értelmében 2020. május 4-től átmeneti időre, 2021. június végéig a preferenciális betét sávos kamatozásúvá alakul. Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében megvalósuló, 2020. április 7. utáni hitel- illetve kötvényállomány-növekedésre az MNB az alapkamatnál magasabb, 4 százalékos kamatot fizet.