Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
333.67
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Sertéshúst darabolnak az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Jóval több húst vásároltunk, de nem ettünk többet

Az elmúlt hetekben kétszer is tapasztalt felvásárlási láz következményeként jelentős átrendeződés volt tapasztalható a húsipari ágazatban – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, a sertéspestis miatt megjelent kínai kereslet az unióban jelentősen felverte az alapanyagárakat, az áremelkedést azonban a termelők nem hárították át a vevőkre.

Az élelmiszerek területén az elmúlt héten időben és térben is történt egy egyfajta átrendeződés a kereskedelmi termékcsatornáknál, emiatt nem állítható, hogy jelenleg minden magyarországi húsüzem teljes kapacitással működik – fogalmazott Éder Tamás az Arénában.

Azzal ugyanis, hogy másfél héttel ezelőtt bezártak az iskolák és egyéb közintézmények, miközben az éttermek jelentős része is szünetel, vagy csak korlátozottan tart nyitva, azok az élelmiszeripari üzemek, beleértve sok kisebb és közepes húsipari üzemet, amelyek elsősorban a HoReCa (szállodák, éttermek, kávéházak) szegmensben, illetve a közétkeztetésben adtak el terméket, azzal találták magukat szemben, hogy

a vásárlójuk bezárt, vagy lényegesen kisebb mennyiségű terméket vesz át tőlük.

Tehát az ezen csatornákra termelő cégek komoly problémát tapasztalnak – emelte ki a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

A szakember emlékeztetett, az utóbbi időben tapasztalható volt két nagy vásárlási láz is. Az első alkalmával a tartós élelmiszerek fogytak, majd utóbbi során már a tőkehúsokat is nagyon nagy mennyiségben keresték a fogyasztók, ami egy-két napos hiányt is eredményezett, ami azt mutatja, hogy térben történt egy csatornaváltás – magyarázta a szakember. Ugyanis nem a közétkeztetésben és az éttermekben ették a húst az emberek, hanem otthon. Viszont az ehhez történő hús alapanyag megvásárlása a kiskereskedelmei láncoknál jelent meg, amelyeknél ez a mennyiségű igény korábban nem jelentkezett. Vagyis

nem fogyasztottunk el több húst

– tette hozzá –, csak úgy tűnt, mintha hatalmas húsmennyiségek kezdenének el mozogni a fogyasztókhoz.

Tehát azok a kicsi és közepes méretű cégek, amelyek a helyi óvoda és iskola, valamint egy helyi étterem ellátására szakosodtak, azok bizony ma nincsenek könnyű helyzetben, és nem futnak százszázalékos kapacitáson – fogalmazott Éder Tamás.

Nem merik áthárítani a vevőkre

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a sertéspestis miatt megjelent kínai kereslet az Európai Unióban jelentősen felverte az alapanyagárakat, az áremelkedést azonban a termelők nem hárították át a vevőkre.

A világ legnagyobb sertéstenyésztője és sertéshús előállítója Kína, amely több mint egy éve szembesült az afrikai sertéspestis terjedésével. Becslések szerint azóta a kínai állomány közel fele vagy elpusztult, vagy kényszervágásra került. Úgyhogy a kínaiak óriási kereslettel jelentek meg a világpiacon, fölverve a világpiaci árat – ismertette Éder Tamás. Ennek nyomán az egyik legnagyobb exportáló az Európai Unió lett, amely több mint 80 százalékkal növelte egy év alatt a kivitelét a kínai piacra.

Ez viszont az árakban is megjelent, és mintegy

50 szákékkal magasabb áron határozta meg az élő sertés árát, vagyis ennyivel nőtt egy év alatt a vágóhidak számára legfontosabb alapanyag, a disznó ára.

„Ennyivel kap ma többet egy sertéstenyésztő gazda a hízójáért, mint egy évvel ezelőtt.”

Mindeközben az élelmiszeriparban, és ezen belül a húsiparban is, jelentős, évi 10 százalékos bérnövekedés ment végbe az elmúlt két esztendőben, ahogyan az energiahordozók költségének a növekedése is megfigyelhető volt. Vagyis

a három legfontosabb önköltséges tényező, finoman szólva is drasztus emelkedésen ment keresztül”,

amit a húsipar a mai napig nem volt képest teljes egészében áttenni a fogyasztói árakba – emelte ki szövetség elnöke.

Példaként említette, hogy a sertés tőkehús fogyasztói árának növekedése 25-30 százalék között van, míg a húskészítményeké 20 százalék körül, de az az önköltségnövekedés, amivel a vágó szektor szembesült, az még nincs teljes mértékben benne a fogyasztói árakban. Vagyis szavai szerint az ágazat vélhetően jelentős veszteséget tudhatott be az elmúlt egy évben, és

már a koronavírus megjelenése előtt is nehéz gazdasági helyzetbe került.

És ami az elmúlt napokban, illetve hetekben zajlik, csak további problémákat jelet az ágazat szereplői számára.

Az önköltségnövekedés egyik pillanatról a másikra történő áthárítása viszont potenciálisan olyan mértékű fogyasztásvesztést eredményezhet, amit a cégek viszont nem mertek megkockáztatni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×