eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Az ÁSZ szerint megfontolandó a "Google-adó"

Magyarországnak foglalkoznia kell a digitális kereskedelem megadóztatásával - többek között erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése, amely a digitális adózással kapcsolatos dilemmákat járja körül.

Az ÁSZ elemzői rávilágítanak, hogy a jelenlegi adózási szabályok lehetőséget adnak a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégeknek arra, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban adózzanak. Ennek következtében pedig szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el. Az ÁSZ elemzői ennek a méltánytalan helyzetnek a megszüntetése érdekében vizsgálják a kidolgozás alatt álló javaslatokat, illetve értékelik, hogy az esetleges bevezetésük milyen hatással lenne a magyar államháztartásra, továbbá milyen ellenőrzési feladatok ellátását igényelné.

Az ÁSZ elemzői kiemelték, adózási szempontból az okozza az alapvető problémát, hogy a jelenlegi adószabályok a vállalkozások fizikai jelenlétén alapulnak.

A digitális szolgáltatások esetében azonban nehézséget jelent annak meghatározása, hogy az értékteremtés hol történik, sőt még az is, hogy a digitális tevékenység által létrehozott értéket hogyan lehet mérni.

Ezt kihasználva, a digitális szolgáltatást nyújtó nemzetközi vállalatok ott adóznak, ahol ennek a feltételei a legkedvezőbbek, így a nyereségük arányában sokkal kevesebb adót fizetnek, mint a hagyományos gazdaság szereplői.

Ezáltal számos ország - köztük az Európai Unió legtöbb tagállama, így Magyarország is - sokkal kevesebb adóbevételhez jut a globális és határokon átnyúló digitális szolgáltatást nyújtó vállalatok tevékenysége után, mint ami méltányos lenne. Emiatt Magyarország is érdekelt a nemzetközi adózási szabályok olyan megváltoztatásában, illetve olyan új adónem bevezetésében, amelynek révén a globális digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozások adóelkerülési lehetőségei csökkennek - szögezik le az ÁSZ elemzői.

Az elemzés bemutatja, hogy a digitális szektor megadóztatására vonatkozóan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság is fogalmazott meg javaslatokat. Az Európai Bizottság által kidolgozott két javaslat közül az első lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a digitális szolgáltatások során a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen.

Az Európai Bizottság második javaslata egy újfajta, digitális szolgáltatási adó bevezetése, amely adóbevételt biztosítana olyan tevékenységek esetében, amelyek után a szolgáltatók jelenleg ténylegesen nem adóznak.

Az újfajta adó összesen évi 5 milliárd euró plusz adóbevételt jelentene az EU tagállamai számára.

A javaslat lényegében készen van, azonban néhány EU-tagállam, illetve az Amerikai Egyesült Államok is ellenzi, sőt utóbbi ellenlépéseket is kilátásba helyezett a bevezetés esetére. Ugyanakkor egyes tagállamok nemzeti hatáskörben lényegében bevezették ugyanazt az adót, amit az Európai Bizottság kidolgozott.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy ha az EU keretében nem születik döntés a speciális adó bevezetéséről, ellenben a bevezetés mellett döntő tagállamok egyéni tapasztalatai kedvezőek, akkor célszerű lehet Magyarországon is egy hasonló adó bevezetése. Ezáltal elérhető lehet, hogy a globális és a jelentős mértékű határokon átnyúló digitális szolgáltatást nyújtó vállalatok a Magyarországon létrehozott értékkel arányos adót fizessenek.

A digitális adóról szóló korábbi cikkeinket itt olvashatják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×