Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
324.53
bux:
144465.61
2026. november 9. hétfő Tivadar
London, 2017. június 27.A Google amerikai informatikai óriáscég logója a londoni iroda bejárata felett 2017. június 27-én. Az Európai Bizottság rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra a versenyszabályok megsértése miatt, miután a cég a Google Shopping kereskedelmi szolgáltatás találatait kiemelt helyen szerepelteti a keresési találatok között, eltereli a fogyasztókat versenytársaitól és potenciálisan megkárosítja a vásárlókat. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Prága nem tart az amerikai retorziótól

Elfogadta a digitális adóról szóló törvény első olvasatát a cseh parlament. A tervezet szerint az adót elsősorban az Egyesült Államokban bejegyzett multinacionális informatikai cégekre vetnék ki. A cseh ellenzék emiatt amerikai retorzióktól tart.

A cseh képviselőház első körben rábólintott, hogy a nagy internetes óriásokra digitális adót vessen ki Prága. Elemzők szerint várható, hogy a jóváhagyási folyamatot teljes egészében végigviszik, és így állami bevételekre tehetnek szert az olyan multinacionális vállalatok reklámbevételeinek megadóztatásával, mint a Facebook és a Google.

A prágai kormány számításai szerint

a 750 millió eurót meghaladó forgalommal bíró informatikai cégek megadóztatása évi 200 millió euróval gazdagíthatja az állami költségvetést.

Ezt úgy tudják elérni, ha 7 százalékos adókulcsot vetnek ki az óriáscégekre. Ez a 7 százazlék például jóval magasabb annál, mint amennyit Franciaországban kell adózniuk az IT-óriásoknak. Párizs ugyanis 3 százalékban határozta meg a digitális adó nagyságát, ami az amerikai fél nemtetszését váltotta ki. Washington válaszul azzal fenyegetőzött, hogy vámot vet ki a francia termékekre.

Ennek ellenére

a cseh kabinet nem tart az amerikai ellenlépésektől.

Alena Schillerová pénzügyminiszter kijelentette: nem fél attól, hogy az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket tesz a prágai kormány által bevezetni tervezett digitális adó miatt. A tárcavezető hozzátette, amennyiben ez bármely európai ország esetében mégis megtörténne, a konfliktust az Európai Bizottságnak kellene kezelnie.

Az ellenzéki oldalon álló, Polgári Demokratikus Párt színeiben politizáló Ján Skopeček szerint Csehország ráfázhat az informatikai multik megadóztatására. „Illúzió azt gondolni, hogy a pénzügyminisztérium által bevezetni tervezett digitális adót szó nélkül hagyná az Egyesült Államok” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Egy cseh televíziónak nyilatkozó nagyvállalkozó, aki termékei javát az államokba exportálja szintén azt mondta, olyan információja van, hogy Washington tud a csehek szándékáról. „Mindezt az amerikai nagykövettől tudom, ezért komolyan kell vennünk az egészet” – fogalmazott Zbynek Frolík.

Az Európai Unió 2018-ban már próbálkozott

egy uniós szintű digitális adó bevezetésével, a tagállamokkal azonban nem jutott egyetértésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fél év után – Magyar Péter beszéde napirend előtt

Fél év után – Magyar Péter beszéde napirend előtt

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával emlékezett az elmúlt fél év kormányzására, sorolta az intézkedéseket, részletesen beszélve az egyes ágazatokban bekövetkező béremelésekről, járandóságokról, adókedvezményekről, vasútról, oktatásról. Az Országgyűlés hétfői ülésén egy kéthetes szakasz zárul le.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Valósággal felrobbantották az internetet az ügynökakták

Valósággal felrobbantották az internetet az ügynökakták

November 4-én nyilvánosak lettek a szocializmus idején keletkezett állambiztonsági akták a nyitottaktak.hu oldalon, ahol mintegy hatvanezer nevet tett közzé. Az adatbázisban több közismert személy is szerepel, köztük Surányi György volt jegybankelnök, Patyi András alkotmánybíró és Szikora Róbert énekes, az érintettek többsége azonban tagadja, hogy jelentett volna. A közzétételt követő napokban az is kiderült, hogy többek között Lezsák Sándor 163 más megfigyelt nevét tévesen tüntették fel ügynökként az oldalon, ezért a levéltár vezetője, Cseh Gergő Bendegúz felajánlotta a lemondását. A Google Trends adatai szerint az ügynökakták a múlt hét legtöbbet keresett témájának számítottak a magyar interneten, mintegy félmillió kereséssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×