Infostart.hu
eur:
385.52
usd:
331.06
bux:
119604.39
2026. január 14. szerda Bódog
London, 2017. június 27.A Google amerikai informatikai óriáscég logója a londoni iroda bejárata felett 2017. június 27-én. Az Európai Bizottság rekordösszegű, mintegy 2,4 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra a versenyszabályok megsértése miatt, miután a cég a Google Shopping kereskedelmi szolgáltatás találatait kiemelt helyen szerepelteti a keresési találatok között, eltereli a fogyasztókat versenytársaitól és potenciálisan megkárosítja a vásárlókat. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Prága nem tart az amerikai retorziótól

Elfogadta a digitális adóról szóló törvény első olvasatát a cseh parlament. A tervezet szerint az adót elsősorban az Egyesült Államokban bejegyzett multinacionális informatikai cégekre vetnék ki. A cseh ellenzék emiatt amerikai retorzióktól tart.

A cseh képviselőház első körben rábólintott, hogy a nagy internetes óriásokra digitális adót vessen ki Prága. Elemzők szerint várható, hogy a jóváhagyási folyamatot teljes egészében végigviszik, és így állami bevételekre tehetnek szert az olyan multinacionális vállalatok reklámbevételeinek megadóztatásával, mint a Facebook és a Google.

A prágai kormány számításai szerint

a 750 millió eurót meghaladó forgalommal bíró informatikai cégek megadóztatása évi 200 millió euróval gazdagíthatja az állami költségvetést.

Ezt úgy tudják elérni, ha 7 százalékos adókulcsot vetnek ki az óriáscégekre. Ez a 7 százazlék például jóval magasabb annál, mint amennyit Franciaországban kell adózniuk az IT-óriásoknak. Párizs ugyanis 3 százalékban határozta meg a digitális adó nagyságát, ami az amerikai fél nemtetszését váltotta ki. Washington válaszul azzal fenyegetőzött, hogy vámot vet ki a francia termékekre.

Ennek ellenére

a cseh kabinet nem tart az amerikai ellenlépésektől.

Alena Schillerová pénzügyminiszter kijelentette: nem fél attól, hogy az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket tesz a prágai kormány által bevezetni tervezett digitális adó miatt. A tárcavezető hozzátette, amennyiben ez bármely európai ország esetében mégis megtörténne, a konfliktust az Európai Bizottságnak kellene kezelnie.

Az ellenzéki oldalon álló, Polgári Demokratikus Párt színeiben politizáló Ján Skopeček szerint Csehország ráfázhat az informatikai multik megadóztatására. „Illúzió azt gondolni, hogy a pénzügyminisztérium által bevezetni tervezett digitális adót szó nélkül hagyná az Egyesült Államok” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Egy cseh televíziónak nyilatkozó nagyvállalkozó, aki termékei javát az államokba exportálja szintén azt mondta, olyan információja van, hogy Washington tud a csehek szándékáról. „Mindezt az amerikai nagykövettől tudom, ezért komolyan kell vennünk az egészet” – fogalmazott Zbynek Frolík.

Az Európai Unió 2018-ban már próbálkozott

egy uniós szintű digitális adó bevezetésével, a tagállamokkal azonban nem jutott egyetértésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×