Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay.com

Uniós összefogást sürgetnek a halászok a kormoránok ellen

A halgazdálkodók szerint a madarak kilövése is hatásos, de hosszabb távon inkább a költés korlátozása jelenthetne megoldást az észak-európai költőhelyek mellett a hazai fészektelepeken is.

Elképesztő méreteket öltött az elmúlt időszakban a kormoránok okozta kár a hazai élővizekben. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója szerint míg korábban szeptember végén, október elején jelentek meg az első csapatok, tavaly már augusztustól védekezni kellett a kártevő madarak ellen – mondta a szóvivő a Magyar Nemzetnek.

Becslések szerint egy átlagos évben mintegy háromezer tonna halat fognak ki a kormoránok a magyar vizekből. Összevetésképp érdemes tudni, hogy a mintegy 400-450 ezer hazai horgász éves zsákmánya is nagyjából 3500 tonna.

A halászok azt is a madár rovására írják, hogy a mindenféle halra vadászó madár csapatban dolgozik, hogy emiatt nagyon sok halat sebesít meg, mire a saját táplálékát megszerzi. Másrészt azzal, hogy a téli időszakban felzavarja a vizet, kikergeti vermelőhelyükről (ezek azok a mélyebb mederrészek, ahol a halak viszonylagos nyugalomban töltik a telet) a halakat, amelyek így a sekély nádasban megfáznak, ami a legyengült állomány felett bosszankodó halgazdálkodóknak komoly anyagi károkat okoz.

A kormoránok elleni védekezésre az Agrárminisz­térium évente több millió forint lőszertámogatást biztosít a halászati egyesületeknek. Lévai Ferenc szerint az eredmények jól láthatók, a védekezés hatásfoka az elmúlt években javult, de az is látszik, hogy a Dunáról és a természetes vizekről a halőrök által elzavart madarak a halastavak környékén csapnak le újra.

Mivel a ragadozó madár legnagyobb költőhelyei Európa északi részén – Svédországban, Hollandiában, Dániában és Lengyelországban – vannak, ezért a védekezésnek is európai szinten kell megvalósulnia. – Az igazán hatásos módszer az lenne, ha a fészkelőtelepeken sikerülne csökkenteni az egyre növekvő populációt.

"Rövid távon az jelentene könnyebbséget, ha a mostaninál is nagyobb mértékben lehetne irtani a kártevőt "- írta a lap.

Abban kérjük a minisztérium segítségét, hogy a hazai fészektelepek gyérítését tegyék lehetővé olyan eszközökkel, amelyek az esetlegesen ott fészkelő más állományokat nem zavarják – emelte ki a szóvivő. Szerinte fontos, hogy az ökoszisztémában az egységet lássuk. Ez a faj túlszaporodott, így óriási károkat okoz nemcsak a halgazdaságoknak, hanem a természetnek is - tette hozzá, szemben az őshonos, szelektíven halászó fajokkal.

Címlapról ajánljuk
Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Kutató: hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről, az öntözés nem lesz elég, más is kell

Pusztán öntözéssel nem hárítható el az aszályveszély, már csak azért sem, mert a mezőgazdasági területeink legfeljebb öt százaléka öntözhető – figyelmeztet új tanulmányában a Klímapolitikai Intézet. Kovács Erik vezető kutató az erdők tarvágásának betiltását nagyon jó döntésnek tartja.

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×