Infostart.hu
eur:
364.86
usd:
316.24
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Az új Suzuki Vitara belső tere a modell sorozatgyártásának indulása alkalmából rendezett ünnepségen a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában 2015. március 5-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Itt a nagy dobás az esztergomi Suzukitól

A vállalat több millió euró értékű beruházással készítette elő az új modellek bevezetését.

A Magyar Suzuki Zrt. 2020-tól kizárólag hibrid meghajtású gépkocsikat gyárt Esztergomban az uniós piacokra, a járművek január végétől jelennek meg az EU-s és a hazai értékesítési hálózatban. Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a társaság kommunikációs vezetője arról számolt be, hogy az esztergomi üzemben 70 százalékban hibrid meghajtású autót gyártanak majd idén, a járművek 85 százalékát exportálják.

A 48 voltos ISG technológiával felszerelt modellek a tapasztalatok szerint 15-20 százalékkal csökkentik a fogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, ugyanakkor könnyebbek és kisebbek, mint más teljes hibrid, illetve plug-in hibrid rendszerek. A vállalat együttműködik a Toyotával az elektromos autók bevezetésében az indiai piacon. Így a legtöbb közös projekt a Suzuki legnagyobb piacán valósul meg, de Európában is segítik egymást a japán járműgyártók. A két fél az autonóm vezetési rendszerek kifejlesztésén is közösen dolgozik.

A Suzuki négy éve vezeti a magyarországi újautó-eladási listát.

Magyarországon 2019-ben, 25 766 regisztrált személygépkocsival 16,32 százalékos részesedést ért el a személyautó-piacon. A vállalat belföldi értékesítése meghaladta a válságot megelőző 2008-as év eredményét. A Magyar Suzuki Zrt.-t 1991-ben alapították, és azóta is a japán anyavállalat egyetlen európai gyártóegysége. A társaság közvetlenül 3200 főt foglalkoztat, illetve partnereinek, beszállítóinak, valamint a 78 tagú országos márkakereskedői hálózatának köszönhetően hozzávetőlegesen 10 000 munkavállaló megélhetéséhez járul hozzá.

A Magyar Suzuki nettó árbevétele 2018-ban 1,953 milliárd euró volt a 2017. évi 2,1 milliárd euró után. Ebből a belföldi árbevétel 280,4 millió eurót tett ki, 18,6 százalékkal bővült. Az adózás előtti eredmény 2018-ban elérte a 82 millió eurót, némileg elmaradva a 2017. évi 90,8 millió eurótól.

Címlapról ajánljuk
„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

A dunántúli halastavak vannak igazán kitéve az aszály és az extrém hőség veszélyeinek – vélekedett az InfoRádióban az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Lévai Ferenc hangsúlyozta, mindent el kell követni, hogy a megmaradt víz ne fogyjon tovább.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×