INFORÁDIÓ 
2020. április 2. csütörtök
Áron

béremelés

munkáltatók

munkavállalók

adócsökkentés

kordás lászló

rolek ferenc

Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.

Szertefoszlóban a szakszervezetek álma

A szakszervezetek továbbra is két számjegyű bérnövekedést tartanának elfogadhatónak, a munkaadók szerint az elmúlt évek emelései után már nincs meg az ehhez szükséges fedezet. Közben a BKV-nál differenciált béremelés jöhet. A három szakszervezet egy egységes 10 százalékos emelést javasolt, további 5 százalékot pedig a cégnél eltöltött idő alapján kapnának a dolgozók. A bértárgyalások a héten folytatódnak.

Csökkenhet a bérnövekedés elmúlt években tapasztalt dinamikája több szakszervezeti vezető, köztük az InfoRádiónak nyilatkozó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint.

„A munkaadók a várható kilátások romlásával számolnak, és ebből következően nyomottabb bérajánlattal állnak elő a tárgyalásoknál – magyarázta. – Gyakorlatilag ott tartunk, hogy miközben van egy-két olyan hely, ahol már sikerült megállapodni két számjegyű béremelésben, máshol még tart a tárgyalás, és sajnos azokon a helyeken

3-5 százalék körüli ajánlatok vannak.”

Ezeket megpróbálják ugyan felfelé korrigálni, az eredmény azonban szerényebb lehet a korábbiaknál – tette hozzá az érdekvédő. „Mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy összességében a munkavállalók nettó pozíciója javuljon.”

Kordás László szerint a V4-ek államai között Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll, a bérekben a még mindig meglévő 25-30 százalékos különbség ledolgozásáig fenn kellene tartani a két számjegyű bérnövekedést.

A munkaadók szerint kifullad az erőltetett béremelkedés

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint viszont ennyi a realitás. „Két különböző dolog a vágy (hogy ki mennyit szeretne), és az, hogy gazdaság mit tesz lehetővé” – fogalmazott Rolek Ferenc a 10 százalék feletti béremelési követelésekről.

„Az elmúlt években egy elég erőltetett és jelentős béremelkedés volt a magyar gazdaságban és a magyar munkavállalóknál. Erre némileg lehetőséget adott a termelékenységnövekedés és az, hogy volt egy kis lemaradásunk – tette hozzá. – De gyakorlatilag mostanra utolértük saját magunkat, tehát hosszabb távon most már csak a gazdasági növekedéssel, a termelékenység-növekedéssel és az inflációval párhuzamosan tud mozogni a béremelkedés.

A jelenlegi 3 százalék körüli magyarországi inflációra a következő években már nem lehet számítani,

és a két számjegyű béremelkedésre egyszerűen nincsen fedezet.”

Rolek Ferenc szerint a béreket vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ebben pedig már nincs 30 százalékos lemaradás. „Nem az a probléma, hogy a bérben vagyunk lemaradva,

az a probléma, hogy a többi visegrádi országhoz, leginkább Csehországhoz képest a gazdaság teljesítőképességében, termelékenységében vagyunk lemaradva.

Azt kell először behoznunk, és akkor tudjuk szinte automatikusan a béreket is utolérni” – emelte ki.

Kordás László szakszervezeti vezető szerint amennyiben a cégek már nem tudják kigazdálkodni a béremelést, akkor a kormánynak adócsökkentésekkel kellene segítenie a folyamatot.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kapcsolódó hang

Munkaadók: nincs fedezet a kétszámjegyű béremelésre
 


Differenciált béremelés lehet a BKV-nál
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018