Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Itt a pékek részletes magyarázata a drágításra

Magas áfa, elszabadult benzinár, a malmok áremelése, a munkaerőhiány, haszon elmaradása miatti technológiai át nem állás - ezek jellemzik a sütőipari ágazatot. A túléléshez kétszámjegyű drágulásra van szükségük.

Mint az Infostart is beszámolt róla, heteken belül 10-15 százalékos kenyérdrágulás várható. A Magyar Pékszövetség ezt követően egy közleményben részletesen megindokolta, miért fog ez bekövetkezni.

A sütőipari termékek előállításhoz először is szakemberekre van szükség; a munkabérek emelkedése minden év elején a kötelező minimálbér-emelkedés hatására megnöveli az előállítási költséget. Ám a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése nemcsak folyamatos költségnövekedést eredményez a cégeknél, hanem erőteljes bérfelhajtó hatása a teljes munkaerő-állományra is kiterjed amiatt, hogy más ágazatok elszívják a dolgozókat, pótlásukat pedig - mint erre Septe József, a szövetség elnök rámutat - csak magasabb fizetést ígérve lehet biztosítani.

Januárban - folytatja - a malmok jeleztek áremelést, ami önmagában is költségnövelő hatású, ráadásul közben az üzemi rezsi és az üzemanyagár is nőtt, nem beszélve a szállítási költségekről és egyes importalapanyagokról a forintgyengülés miatt. A magas kenyéráfa pedig szinte már csak hab a tortán.

Hosszú távú és fenntartható megoldást az automatizálásban látnak a pékek, ennek forrásaihoz azonban félre kell tenni - ha van miből. De erre jelenleg nem látnak esélyt.

A veszteségek elkerülésére, minimális haszonért szükséges tehát a kétszámjegyű áremelés - zárul a közlés.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×