Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Itt a pékek részletes magyarázata a drágításra

Magas áfa, elszabadult benzinár, a malmok áremelése, a munkaerőhiány, haszon elmaradása miatti technológiai át nem állás - ezek jellemzik a sütőipari ágazatot. A túléléshez kétszámjegyű drágulásra van szükségük.

Mint az Infostart is beszámolt róla, heteken belül 10-15 százalékos kenyérdrágulás várható. A Magyar Pékszövetség ezt követően egy közleményben részletesen megindokolta, miért fog ez bekövetkezni.

A sütőipari termékek előállításhoz először is szakemberekre van szükség; a munkabérek emelkedése minden év elején a kötelező minimálbér-emelkedés hatására megnöveli az előállítási költséget. Ám a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése nemcsak folyamatos költségnövekedést eredményez a cégeknél, hanem erőteljes bérfelhajtó hatása a teljes munkaerő-állományra is kiterjed amiatt, hogy más ágazatok elszívják a dolgozókat, pótlásukat pedig - mint erre Septe József, a szövetség elnök rámutat - csak magasabb fizetést ígérve lehet biztosítani.

Januárban - folytatja - a malmok jeleztek áremelést, ami önmagában is költségnövelő hatású, ráadásul közben az üzemi rezsi és az üzemanyagár is nőtt, nem beszélve a szállítási költségekről és egyes importalapanyagokról a forintgyengülés miatt. A magas kenyéráfa pedig szinte már csak hab a tortán.

Hosszú távú és fenntartható megoldást az automatizálásban látnak a pékek, ennek forrásaihoz azonban félre kell tenni - ha van miből. De erre jelenleg nem látnak esélyt.

A veszteségek elkerülésére, minimális haszonért szükséges tehát a kétszámjegyű áremelés - zárul a közlés.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×