Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt mondta: a 2020-as költségvetés a családok támogatása mellett az gazdasági eredmények megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről szól. A tárcavezető a családok támogatását és a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítását nevezte a fő célnak. A Fidesz és a KDNP szerint rendkívüli mértékű a családok jövő évi támogatása. A Jobbik és az LMP a jövő felélésének tartja az előterjesztést. Az MSZP szerint igazságtalan a tervezet, a DK a túlélés büdzséjének tartja azt, a Párbeszéd pedig átverésről beszél.

A fideszes Ovádi Péter a faluprogram részleteit is ismertetve arról beszélt, hogy

2020-ban az önkormányzatok még egyet léphetnek előre,

az 5000 fő alatti kistelepülések pedig kiemelt támogatást kapnak. Az önkormányzatok hitelforrás nélkül 2952 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a költségvetés 735,8 milliárd forintot biztosít. A képviselő elmondta, hogy a költségvetés általános jellegű támogatást biztosít az önkormányzatok számára a helyi közügyek ellátásához, fedezetet nyújt az óvodai ellátás biztosítására, a szociális ágazat bérrendezésére, a kulturális kiadásokra, valamint forrást kapnak a települések a belterületi utak felújítására és új beruházásokra is.

A Jobbik idegenrendészeti különadó bevezetését javasolja.

Stummer János, az ellenzéki párt képviselője nemzetstratégiai kérdésnek nevezte a Magyarországon zajló "lakosságcsere" megállítását, amelynek keretében a magyar fiatalok Németországban és Angliában dolgoznak, a "nerlovagok" pedig vendégmunkásokat hoznak be külföldről, akik hangoskodnak, verekednek a magyar településeken. A közrend fenntartásáért felelős szervek pluszköltségeit ezért azoknak kell viselni, akiknek a gazdasági érdekei miatt ezek a "migránsmunkások" megjelentek.

A KDNP-s Latorcai János szerint

a jövő évi költségvetés középpontjában a családok állnak, a büdzsé kiszámítható, növekedésre épülő jövőképet vázol fel.

Mint mondta, a családtámogatásra fordított közpénzek mára a GDP 5 százalékát teszik ki, jövőre pedig 2200 milliárd forint jut a költségvetésből erre a célra. Az Állami Számvevőszék felmérésére hivatkozva hangsúlyozta: a kormány családtámogatási intézkedéseivel párhuzamosan nem elhanyagolható mértékben javult a termékenységi arányszám, és bár bőven van tennivaló ezen a téren, látszik, hogy a változások a jövőt szolgálják. Kitért arra is, hogy jövőre több forrás jut az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a rendészeti feladatokra és kutatás-fejlesztésre.

Felhívta a figyelmet: a jövő évi büdzsé az adócsökkentés költségvetése is, amelynek kettős célja a családok és a munkavállalók támogatása. Az alacsony hiánycélról szólva megjegyezte: jövőre is "csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér", de - tette hozzá - szerencsére ez a takaró az elmúlt évek megfeszített munkájának és a magyar emberek összefogásának köszönhetően egyre nagyobb.

Az MSZP szerint a költségvetés nem ad választ számos fontos problémára.

Az ellenzéki párt nevében felszólaló Bangóné Borbély Ildikó példaként a lakhatás, az oktatás, az egészségügy, az elvándorlás problémáit és a demográfiai helyzetet említette. A képviselő forintárfolyam gyengülése, az emelkedő élelmiszerárak és a családtámogatási rendszer miatt is bírálta a kormányt, a nagyszülői gyed-ről szólva pedig bizarrnak nevezte, hogy arra ösztönzik a nagyszülőket: a megérdemelt pihenés helyett ők neveljék az unokákat. A szintén MSZP-s Harangozó Tamás úgy véli, hogy a kormányzat nem veszi elég komolyan a Belügyminisztériumnál mutatkozó válságjeleket, amit szerinte az is mutat, hogy az előterjesztés nem tartalmaz érdemi béremelést a tárcánál.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet egyebek között a fenntartható fejlődés szempontjairól szólt. Mint mondta a jó lét, nem csupán az anyagi jólétet jelenti, hanem a környezet minőségét is. A költségvetés azonban nem erről szól, hanem a társadalom szétszakításáról, semmibe véve mindazokat, akikért és akikkel egy jobb világot kellene teremtenie. A politikus úgy látja, hogy a tervezet az időseknek sem kedvez, mert bár jelentősen emelkedik az infláció, a kormány alacsonyabb értékkel tervez, így a korrekcióig ingyen használja a nyugdíjasok pénzét.

László Imre a DK nevében arról beszélt, hogy

az egészségügy tervezett költségvetése nem állítja meg az intézmények további eladósodását,

annak elfogadása után is lehet számolni a szakemberek külföldi munkavállalásával és az állami egészségügy elszegényedésével. Szerinte az egészségügy 2020-as költségvetése a toporgás, a lemondás, a bizonytalanság és a leszakadás költségvetése, egyben távolodást jelent az európai életszínvonaltól. A politikus bírálta, hogy a háziorvosi ellátásra, védőnői szolgáltatásra, fogászati ellátásra, otthoni szakápolásra jövőre ugyanannyit fordítanak, mint idén, azaz reálértékben kevesebbet fognak kapni ezek a területek.