Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Egyre aktívabb szereplő jelent meg a magyar ingatlanpiacon

A kínai állampolgárok is szerepelnek a magyarországi piacon a legtöbb ingatlant vásárló külföldiek között az utóbbi években - írta a Magyar Nemzet.

A lap kiemelte, hogy a belvárosban főleg befektetési célra, míg a budai zöldövezetben saját használatra keresnek ingatlant.

A kínai vásárlók fontosságára az ingatlanközvetítők is ráéreztek: létezik olyan hálózat, amely külön irodát üzemeltet ázsiai érdeklődőknek, másutt a honlap érhető el a nyelvükön.

Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kínaiak aktív lakáspiaci szereplőkké váltak: egyre gyakrabban adnak el vagy bérbe.

A harmadik országbeliek ingatlanszerzései engedélykötelesek, e lista alapján évről évre a kínaiak veszik a legtöbb ingatlant Magyarországon.

Ám ha az európai uniós állampolgárokkal együtt nézzük őket, akkor is az első háromban szerepelnek: a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó elérhető adatai szerint 2017-ben

németek és románok mellett kínaiak is több mint ezer lakóingatlant vásároltak Magyarországon.

Az elsősorban fővárosi tranzakciók révén a kínaiak viszont magasan kiemelkednek a vételárat tekintve: átlagosan 41 millió forintnál nagyobb összeget költöttek két éve egy lakásra.

Benedikt Károly azt mondta, ha jó elhelyezkedésű, méretes családi házat vásárolnak, akkor jelenleg a 100-200 millió forintos ingatlanok sem ritkák a körükben, de az átlagos lakások közül is jellemzően a drágábbakat keresik.

Ez a mostani budapesti árszínvonalon az 50-80 millió forintos kategóriát jelenti.

Míg például az oroszok, az osztrákok és a németek sok esetben a balatoni nyaralópiacon is aktív szereplők, addig az Ázsiából érkezőket szinte kizárólag a főváros érdekli. Legtöbbjüket Budapesthez köti a munkája, másrészt a család miatt a tömegközlekedési lehetőségek is fontosak számukra. Ezért az agglomerációban sem igazán gondolkodnak - emelte ki az elemzési vezető.

Saját lakhatásra szeretik a budai kerületeket és a nemzetközi iskolák környezetét, ugyanakkor a nagyobb családi házas övezeteket is. Utóbbira példa a XVI. kerület, amely régóta a kínaiak kedvence. Befektetési szándék esetén azonban a belvárosi kerületeket keresik - mondta Benedikt Károly a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×