A magyarságnak itthon és külhonban is minden területen együtt kell dolgoznia azért, hogy a jövőben is az erősödő nemzetek sorába tartozzon - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, az V. Székelyfesztivál megnyitóján, a budai Millenárison.

Az elmúlt évek kormányzati döntéseinek köszönhetően mára ismét élővé vált az összeköttetés a határon túli és az anyaországi magyarság között. Egyre több területen alakulnak ki és erősödnek meg a gazdasági kapcsolatok, egyre jobb az együttműködés az oktatás és a kultúra területén, és mindez magával hozza, hogy egyre többen utaznak üzleti és turisztikai célból az anyaországba, illetve innen a Kárpát-medence különböző területeire.

Támogató programok

A kapcsolatépítésben kiemelt szerepe van a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulását támogató programoknak és az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításának. A szakmai segítségnyújtás mellett jelentős anyagi forrásokat is biztosít a kormány a határon túli magyar vállalkozások számára.

• A kormány az elmúlt három évben 460 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításához járult hozzá több mint kétmilliárd forinttal,
• Erdélyben több mint 200 fejlesztést segített, több mint egymilliárd forinttal - mondta a tárcavezető.

Hozzátette, jól fektetik be ezeket a pénzeket, egy közelmúltbeli kutatás szerint ugyanis

egy forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább két forinttal növeli a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét.

Kitért arra is, hogy a kormány már hosszú ideje tematikus éveket hirdet meg, amelyek keretében a külhoni magyarság egy-egy kiemelt célcsoportját támogatják: 2016. a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, 2017-ben a külhoni magyar családi vállalkozásokra koncentráltak, 2018-ban indult a külhoni magyar családok programja, 2019-ben pedig a külhoni magyar gyerekek éve keretében azon vállalkozások fejlődését támogatják, amelyek gyermekbarát tevékenységet folytatnak, gyermekbarát szolgáltatást nyújtanak.

A vállalkozások támogatása fontos, mert aki vállalkozik, az szülőföldjén teremt jövőt maga és családja számára, valamint teremt munkahelyet és megélhetést a közösség tagjainak. A tematikus évek keretében megvalósult kutatások a miniszter szerint alátámasztják, hogy

a külhoni magyar vállalkozók 60 százaléka, illetve a családi vállalkozók 70 százaléka nem tervezi elhagyni szülőföldjét.

Varga Mihály beszélt arról is, sokszor éri a kormányt az a kritika, hogy túl sok figyelmet fordít a külhoni magyarságra, pedig így tesz minden európai ország, amelynek élnek a határon túl az adott nemzethez tartozó honfitársai. Példaként Németországot említette, amely Magyarországon iskolákat, egyesületeket, német nyelvű egyetemet működtet.