Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

A Ford beszünteti autógyártását Oroszországban

Az amerikai Ford Motor oroszországi vegyesvállalata, a Ford Sollers bezárja két oroszországi üzemét, illetve motorgyárát és ezzel beszünteti az autógyártást az országban, a kisteherjármű-gyártást azonban fenntartja.

A vegyesvállalat szerdán közölte, hogy június végéig végleg leáll a Ford személyautók gyártása az oroszországi Tatárföldön, valamint Szentpéterváron. A Ford Sollers azt is bejelentette, hogy már tárgyalásokat folytat érdeklődőkkel a leningrádi körzetben található autógyárának eladásáról, de nem fedte fel, hogy kikkel egyeztet.

A Ford Sollers áprilisban hozza nyilvánosságra, hogy pontosan milyen feltételekkel válik meg alkalmazottjaitól, akiktől elsősorban azt várja, hogy önként mondjanak fel és ebben az esetben kompenzációt fizet a cég.

A szentpétervári gyár dolgozóit képviselő szakszervezet azt követeli, hogy a munkáltató a dolgozók kétéves bérét fizesse ki. A helyi érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a Ford Sollers az oroszországi személyautó-gyártás leállítását azzal indokolta, hogy nem tud konkurálni más gyártókkal.

A cég Szentpéterváron 974, Tatárföldön mintegy 850 embert foglalkoztat.

A Ford volt az első külföldi autógyártó, amely Oroszországban gyárat nyitott. A szentpétervári gyárban a termelés 2002-ben indult.

A 2001 októberében alapított Ford Sollers vegyesvállalatban a Ford és a Sollers tulajdoni hányada egyaránt 50 százalék.

A Ford Sollers a Ford Focus, a Ford Mondeo, a Ford Fiesta, a Ford Ecosport, a Ford Kuga a Ford Explorer, valamint a Ford Transit modelleket gyártja.

A több mint hatszáz, Oroszországban tevékenykedő európai vállalatot tömörítő AEB előrejelzése szerint idén 3,6 százalékkal nőhet az Oroszországban eladott új személyautók száma.

Tavaly csaknem 1 millió 800 ezer új autót értékesítettek Oroszországban, 12,8 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×