Magyarország nyitott a világkereskedelem alakulására; a magyar export 30 százaléka ugyanis Németországba megy, Németországnak pedig Kína a harmadik legnagyobb exportcélországa – összegeztek a szakértők hozzátéve, hogy Magyarország világkereskedelmi integráltsága erősen növekedett az elmúlt 20 évben, ezért is kérdéses, hogy miként rendezi át a világgazdasági folyamatokat az Egyesült Államok és a Kína között zajló kereskedelmi háború.

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője azt mondta: ma három nagy fundamentális változás van a világban: az egyik kérdés éppen az, hogy Kínát miként ítéli meg a világ. A legfntosabb változásnak azt tartja, hogy a populizmus előretört.

"Egyfajta tyúk-tojás probléma, hogy a populista pártok kezdték el rossz színben feltüntetni a világkereskedelmet és a globalizációt, vagy fordítva, a világkereskedelemnek és a globalizációnak vannak olyan hatásai, amelyektől a populista pártok egyre népszerűbbek lesznek.

A populizmus erősödésének fő terméke Trump. Ő pedig egyfajta rombológolyó"

- mondta az elemző, és hozzátette, a másik nagy változás Kína megítélése. A megosztott amerikai politikai elit is egyetért abban, hogy Kína nem a szabadkereskedelem élharcosa, hanem egyfajta gátja, de ez a gondolkodás néhány éve még nem volt jellemző. Balásy Zsolt szerint ez a szemlélet terjedőben van, a német iparszövetség most ad ki egy ajánlást, amelyben azt javasolja a német cégeknek, hogy a kínai függőségüket kezdjék el csökkenteni.

Madár István a Portfolio vezetőelemzője szerint is alapvetően megváltozott az utóbbi években Kína szerepe, és úgy látja, hogy Kína fejlődött, és technológiailag is óriásit lépett előre, ezért egyre inkább fáj a fejlett országoknak, hogy olyan területeken is konkurenciával találkoznak, amely korábban szokatlan volt.

"Kínát és általában a feltörekvő országokat abban lebecsülte a fejlett világ, hogy egyfajta kibővített munkaerőpiacként tekintett rá,

és amint kiderült, hogy értékes belső piaca van, akkor vált nyilvánvalóvá, hogy Kína egyrészt nagyon erősen, a világkereskedelem és a versenysemlegesség szabályai megsértve megtámogatott módon versenyez más országok belső piacain, másrészt a saját piacait rendkívül erősen védi" - mondta az elemző.

A szakértők szerint a kereskedelmi háború meghozza a választ arra, hogy vége lesz-e a globalizáció és a világkereskedelem napjainkig tartó fejlődésének, vagy csak egy kis döccenőről van szó.

A magazin eddigi témáiról itt olvashat. A korábbi adásokat meg is hallgathatja, vagy akár meg is nézheti.