eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Villámsújtotta ház a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépán 2018. május 24-én. A villámcsapás következtében a tetőcserepek lehullottak, az álmennyezet beszakadt, de személyi sérülés nem történt. A községben még két házba csapott villám a viharban.
Nyitókép: MTI Fotó: Donka Ferenc

Viharos időszak a biztosítóknál

Trendszerűen emelkedik a viharos napok száma Magyarországon, gyakoribbá váltak a viharkárok.

Az Union Biztosító idén júliusban végzett országos felmérésében a válaszadók 26 százaléka mondta, hogy az elmúlt öt évben már volt viharkára. A társaságnak tavaly több, mint 4000 lakásbiztosítási szerződést érintő viharkára volt, melyekre mintegy 200 millió forint kárt fizettek ki.

A vihar okozta károk 20 százaléka meghaladta a 100 ezer forintot.

A lakások tulajdonosai a viharkárok közül a villámcsapást tartják a leginkább problémásnak: a válaszadók 57 százaléka tart ettől, 51 százaléka a beázástól a tetőn keresztül, 44 százalék a jégveréstől, 27 százalék a nyílászárón át történő beázástól, 20 százalék a fakidőléstől tart leginkább.

A felmérés szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a villámcsapások okozta károk száma, a piaci adatok alapján

tavaly nyáron 104 ezer viharkárt jelentettek be, több mint 40 százalékát okozta villámcsapás.

Ezek döntő részét nem az épületbe csapó villám idézte elő, hanem az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség következményeként fellépő meghibásodás. Túlfeszültségvédős elosztót a lakosság 20-25 százaléka használ csupán, döntő többségük is legfeljebb a számítógépeket és a szórakoztató elektronikai eszközöket védi, az egyéb háztartási eszközök vagy éppen a klímaberendezés csak elvétve kap ilyen védelmet - derül ki a Union adataiból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×