eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pixabay
Nyitókép: Pixabay

Az EU-s háztartásokban 17 milliárd kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki évente

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.

Az uniós háztartások által vásárolt friss gyümölcsnek és zöldségnek mintegy 29 százalékát teszi ki a fejenkénti 35,3 kilogrammos zöldség- és gyümölcshulladék.

A tanulmány szerzői létrehoztak egy modellt, amellyel kiszámolták, hogy a veszendőbe menő zöldségből és gyümölcsből mennyi elkerülhetetlen, illetve mennyi lenne elkerülhető. Elkerülhetetlen hulladéknak minősítették az étel elkészítésekor keletkező hulladékot, valamint az olyan zöldséget és gyümölcsöt, amely ehetetlennek minősül, elkerülhető pazarlásnak tartották a fogyasztható zöldség és gyümölcs kidobását. Az unió hat tagállamában - Németországban, Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, Finnországban és Nagy-Britanniában - fogyasztott 51 gyümölcs- és zöldségféle alapján készítették el számításaikat 2010-as adatokat felhasználva.

A kutatók nagy különbségeket találtak a különböző tagállamokban a pazarlást illetően. Nagy-Britanniában például háztartásonként 39 kilogramm gyümölcsöt és 64 kilogramm zöldséget vásárolnak évente. Ebből a mennyiségből 26, illetve 39 kilogrammot fogyasztanak el. Gyümölcsből 6, a zöldségből 13 kilogramm az elkerülhető hulladék.

Németországban 57 kilogramm gyümölcsöt és 75 kilogramm zöldséget vásárolnak a háztartások fejenként, előbbiből 41, utóbbiból 52 kilogrammot fogyasztanak el. A kidobott gyümölcsből 7, a zöldségből 10 kilogramm lenne elkerülhető hulladék.

Bár Nagy-Britanniában kevesebb friss zöldséget és vásárolnak, mint Németországban, az elkerülhetetlen hulladék nagysága szinte megegyezik, ám az elkerülhető hulladék mennyisége Nagy-Britanniában több.

A szakemberek kimutatták, hogy azon országokban, amelyek polgárai jövedelmük nagyobb arányát fordítják élelmiszerre, kevesebb az elkerülhető zöldség- és gyümölcshulladék mennyisége.

Az Európai Unióban évente 88 tonna élelmiszert pazarolnak el, amelynek becsült értéke 143 milliárd euró. Az unió fenntartható fejlődési céljai között szerepel az élelmiszerhulladék felére csökkentése mind a kiskereskedelmi egységekben, mind a háztartásokban 2030-ra. A tanulmány eredményei jelentősen segíthetik a háztartási élelmiszer-hulladék keletkezésére és kezelésére megfogalmazott irányelvek megvalósítását.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×