A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb becslése alapján 1 millió százalékos pénzromlás várható egy éven belül. A korábban tervezett három helyett öt nullát vágnak le a venezuelai pénznem, a bolivár végéről - jelentette be Nicolás Maduro elnök szerdán, egyúttal bemutatta az új bankjegyeket. Az is kiderült, hogy a bolívár árfolyamát a közelmúltban indított, állami támogatású kriptovalutához, a petróhoz kötik. Ennek fedezetét az ország olajtartaléka adja, árfolyama pedig a venezuelai kőolaj ármozgását követi. A rendkívül kockázatosnak tartott kriptovaluta használatát egyébként Donald Trump elnök korábban betiltotta az amerikai állapolgárok számára.

Toplistás a világtörténelemben

Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádióban: az egymillió százalékos inflációs ráta jellemezte az első világháború utáni német gazdaságot, bár a második világháború után jelentkező magyarországi szintet nem közelíti meg (az eddigi legnagyobb hiperinflációk listáját a cikk végén találják - a szerk.).

Gyakorlatilag egy-két hetente megduplázódnak az árak. Amint az emberek megkapják a fizetésüket, azonnal el kell költeniük, mivel hónap végére semmit sem fog érni

– érzékeltette az infláció lakosságra kifejtett hatását a szakértő. Nagy Sándor Gyula emlékeztetett Nicolás Maduro elnök csütörtöki bejelentésére, miszerint – a hiperinfláció miatt – öt nullát vágnak le a venezuelai pénznem, a bolivár végéről. A kutató szerint azonban ez önmagában nem jelent megoldást, hiszen nem lesz több áru a boltok polcain és a termékek nem lesznek olcsóbbak. Kiemelte: a pénzromlás ugyanúgy folytatódik.

„Ilyen szintű hiperinflációra nem nagyon van gyors megoldás”

– fogalmazott Nagy Sándor Gyula, aki szerint teljes bel- és gazdaságpolitikai fordulatra, valamint nemzetközi segítségre lenne szükség.

A szakértő szerint Venezuela olajtermelése nem versenyképes, ugyanis hiányzik hozzá a megfelelő technológia. „Ilyen körülmények között senki nem fog befektetni” – emelte ki. Egyedül abban bízhatnak, hogy az olaj ára emelkedni fog, és „ebből kicsit toldozni-foldozni tudják a meglévő hatalmas lyukakat”. Azonban ez is csak ideiglenes megoldást nyújthat – tette hozzá Nagy Sándor Gyula.

A történelem legnagyobb hiperinflációi

1. Magyarországon a II. világháborút követően, 1946-ban a magyar pengő havi inflációja megközelítette a 41 900 billió százalékot, az árak átlagosan 15 óránként megduplázódtak. Júniusban kiadták a világ legnagyobb címletű bankjegyét, a 100 milliós billpengőt (billiószor százmillió pengő). A kormány 1946. augusztus 1-jén új valutát vezetett be, a forintot, melyet 400 000 kvadrillió pengőért adtak.

2. A zimbabwei dollár romlása 2008 novemberében megközelítette, de nem érte el az 1946-os magyar rekordot. Az árak naponta kétszereződtek meg.

3. Jugoszláviában a délszláv háború közepén, 1994 januárjában az árak 313 millió százalékkal emelkedtek, vagyis naponta 64,6 százalékkal drágult minden.

4. Németország I. világháború utáni pénzromlásának mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot, az árak 49 óránként duplázódtak. A győztes hatalmak kártérítésre kötelezték az államot, de mivel nem fizetett, megszállták az ipari központjait. A kieső bevétel pótlására a kormány fedezet nélkül nyomtatott pénzt, ez vezetett a hiperinflációhoz.

5. Venezuela pénzneme, a bolivár romlása idén júniusban elérte a 46 ezer százalékot, és egyes becslések szerint az éves inflációs ráta 2018 végére 1 millió százalékot is meghaladhatja. Nicolás Maduro elnök szerdán bejelentette, hogy a tervezett három helyett öt nullát vágnak le a címletekről.