Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
335.21
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

A magyarok ragaszkodnak a jól bevált úti célokhoz

A külföldi nyaralást tervező magyarok több mint kétharmada (67,1 százalék) számolt be arról, hogy visszatérő vendége egy külföldi településnek. Ezen belül is 49,9 százalék a helyszín mellett a bevált szálláshoz is ragaszkodik, elzárkózva az újdonságoktól – derült ki a Kutatópont Kft. májusban végzett 2000 fős, a hazai lakosságra reprezentatív kutatásából.

A hazai felnőtt lakosság 37,3 százaléka említette idén májusban, hogy 2018-ban tervez nyaralást. Több alkalommal történő nyári pihenést mindössze a népesség 7,9 százaléka fontolgat, míg a többség (29,4 százalék) egy alkalommal számol a napos hónapokban kikapcsolódással.

A nyári szabadság eltöltése az átlagnál inkább jellemző a 18-39 évesekre, a magas végzettségűekre, valamint a fővárosban, vagy nagyvárosban élőkre. Míg a teljes populáción belül 37,3 százalék számol nyári feltöltődéssel, addig a 30-39 éveseknek a 52,9 százaléka, a felsőfokú végzettségűeknek pedig a 61,0 százaléka.

Pénz hiánya

58,9 százalék anyagi források hiányára hivatkozva nem megy nyaralni. Az egészségügyi helyzetére hivatkozik az elmaradók 12,5 százaléka, másik 11,3 százalék pedig ragaszkodik otthonához és a megszokás érzete erősíti a nyaralástól való elzárkózást.

Belföldi és külföldi nyaralók

Azon válaszadók, akik a nyári melegben áldoznak időt a rekreációra, elsősorban a belföldi nyaralás mellett voksolnak, a válaszadók 63,4 százaléka Magyarországon tölti a nyári szabadságát.

  • 23,7 százalék kizárólag külföldi nyaralást tervez, míg
  • 12,9 százalék belföldi és külföldi desztinációra is ellátogat a kutatás tapasztalatai alapján.

Míg az országhatárokon belüli kalandozás inkább a 60 év felettiekre (81,9 százalék) és az alacsonyabb végzettségűekre (74,4 százalék) jellemző, addig a külföldi úti cél az átlagnál jobban megszólítja a 30-39 éveseket (30,0 százalék), és a felsőfokú végzettségűeket (30,2 százalék).

„Helyszíntől függetlenül megvizsgáltuk, hogy a passzív pihenés, vagy az aktív programok vonzzák-e inkább a magyar lakosságot. Ez alapján látszik, hogy továbbra is a vízpart rendelkezik a legnagyobb vonzerővel nyáron.

A vizsgált magyar lakosság a tóparti üdülést részesíti előnyben (41,3 százalék),

illetve a tengerparti pihenést (26,2 százalék) és a folyóparti pihenést (11,7 százalék)” – mondta el Rabcsánszki Laura, a Kutatópont Kft. projektigazgatója.

Egyéb népszerű nyári programok

További népszerű aktivitás nyáron a városnézés (18,9 százalék), a wellness-program (16,1 százalék), valamint a fesztivállátogatás (9,4 százalék). Míg a tengerparti pihenés a külföldi desztináció miatt inkább a 60 év alattiak számára kecsegtető, addig a tó- és folyópartokat minden korosztály előszeretettel látogatja.

További érdekességek korcsoportok szerint:

  • a fesztiválok szinte kizárólag a 30 év alattiakat tudják megszólítani (24,5 százalék),
  • a városnézéshez inkább 30 felett jön meg a látogatói kedv,
  • a wellness-szolgáltatások a fiatalokat és szép korúakat egyaránt vonzzák.

Kedvelt úticélok, és szállástípusok

A külföldi úticélt választók kereken 35 százaléka Horvátországgal szemez idén nyáron, további 18,0 százalék Görögországba, 15,6 százalék Olaszországba tervez nyaralást.

A belföldi utazók fele májusban még nem döntött az úti céljáról. Akik mégis, azok nyári kedvelt régiója a Dél-Dunántúl (17,2 százalék), valamint Észak-Magyarország (14,5 százalék). Megyei bontásban magasan preferált Somogy, Heves és Veszprém megye, utóbbi 3 megye közül kettő mellett a Balaton közelsége szól.

Hol szállunk meg?

Magyarországi desztináció esetén az ismerősnél történő elszállásolás (32,7 százalék), a szállásadóval közvetlenül történő egyeztetés (26,4 százalék), illetve az internetes szállásfoglaló oldalak (23,6 százalék) dominálnak.

Az országhatárokon túli barangolásnál az internetes szállásfoglaló oldalak jelentik a legfőbb segítséget (35,8 százalék). Ezen kívül az utazási irodán keresztüli foglalás (31,9 százalék) jellemző a célcsoportra.

Bevált helyek vagy újdonságok?

A külföldi utazást tervezők 49,4 százaléka rendkívül ragaszkodó, velük már előfordult, hogy ugyanarra a településre és szállásra látogattak el külföldön. További 17,7 százalék arról számolt be, hogy ugyanazon a településen már jártak, de új szállást próbáltak ki, míg a külföldön nyaraló lakosság 33 százaléka, keresve az újdonságokat, mindig új desztináció felé veszi az irányt.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×