A gazdaságpolitika 2010 utáni modell váltása mára bebizonyította, hogy a költségvetés egyensúlya és a gazdaság stabilitása együttesesen is elérhető célzott intézkedésekkel – derül ki Matolcsy György jegybankelnök és a nemzeti bank ügyvezető igazgatója tanulmányából, mely a mediterrán országok és Magyarország válságkezelésének különbségeit részletezte. Az elemzést tartalmazó hitelintézeti szemle bemutatásakor az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt:

a sikeres válságkezeléshez célzott eszközökre volt szükség.

"Mi úgy gondoljuk, hogy innovatív, nem konvencionális eszközökről volt szó mind a költségvetési politika, mind pedig a monetáris politikai oldalon, mert csak ezek oldhatták meg a nagy, globális szintű válságban az országok helyzetét" - mondta Palotai Dániel.

Az MNB ügyvezető igazgatója kifejtette hasonló helyzetből kiindulva a mediterrán országcsoport a megszorításokkal próbált kilábalni a válságból. Ez sokszor bérek befagyasztását kedvezmények megvonását és vagyonadó bevezetését jelentette. Miközben a jegybank elnökével közös írás is megállapítja, hogy

egy válságban ahol sok az adósság, a további adók még inkább lenyomják a keresletet, nem segítve a gazdaság bővülését.

Hozzátette, hogy a megszorítások ördögi kört eredményeztek: a lassuló növekedés ismét visszavetette a bevételeket, ami megint új megszorításokat kívánt meg.

"Mi egy olyan strukturális és adóreformot tudtunk végrehajtani, amely növelte az aktivitást, élénkítette a gazdaságot, és az adóbevételek részéről sikerült stabilizálni a költségvetést. A válságadók kivetése révén pedig olyan szektorokra tudtuk helyezni az adóteher egy részét, amelyek jellemzően erősebbek voltak" - jegyezte meg Palotai Dániel.

A nemzeti bank ügyvezető igazgatója kiegészítette: a jegybank negyedévente megjelenő tudományos folyóiratának mostani júniusi száma öt tanulmányt tartalmaz köztük a fintech és a vállalati dinamikát is taglalva.

A válságkezelésben Magyarországot az is segítette, hogy a monetáris politikát az ország saját kézben tarthatta, ellentétben az eurozóna tagjaival

- közölte a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Szerinte ezért csak az eddigi kritériumoknál is szigorúbb gazdasági feltételek teljesülése esetén vezetheti be az ország az eurót.

"Az eurózóna egyes mediterrán országainak válságát elmélyítette az, hogy nem volt önálló monetáris politikájuk, vagyis túl hamar vezették be az eurót, ami a versenyképesség romlásához vezetett" - mondta Palotai Dániel.

Magyarország csak akkor vezesse be az eurót, ha az egy főre jutó GDP elérte az eurózóna átlagát, amikor versenyképességi vesztés már nem következhet be- vélte az MNB ügyvezető igazgatója.

"A Magyar Nemzeti Bank ezen is túlment, hisz Nagy Márton és Virág Barnabás tollából egy papírban foglaltuk össze mindazon tényezőket, amelyeket a maastrichti kritériumokon túl még szükségesnek tartunk ahhoz, hogy a magyar gazdaság számára több előnye legyen az euróbevezetésnek, mint ahány hátránya. A magyar válságkezelés sikerességében az is szerepet játszott, hogy megvolt az önálló monetáris politika, amely tudta támogatni a gazdaságból való kilábalást" - summázott Palotai Dániel.