Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Meddig tarthat a lakásépítési lendület?

Meddig tarthat a lakásépítési lendület?

Országosan kilenc, Budapesten tizenkét éves rekord dőlt meg tavaly a kiadott lakásépítési engedélyek számában - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

A KSH adatai szerint, 2017 negyedik negyedévében 9600 lakás építésére adtak ki engedélyt országosan, míg 6400 ingatlan épült meg. Az építési engedélyek volumene a 2008-as szinteket idézi, s az elmúlt kilenc évben csak két negyedévben volt ennél valamivel magasabb. A megépülő lakások száma pedig hét év óta a legnagyobb – áll az OTP Ingatlanpont közleményében. Ha éves összesítést nézünk, a kiadott engedélyek száma 38 ezer lett tavaly, ami 20% emelkedés 2016-hoz képest, s kilenc éves rekordot jelent. A 14,4 ezer megépült lakás pedig 44%-os növekedést jelent, s 2010 óta a legmagasabb érték.

Budapesten az országosnál is jobban pörög a piac. Éves szinten 56%-os növekedés után, a tavaly kiadott 14,6 ezer építési engedélynél legutóbb 2005-ben volt csak magasabb érték. Ugyanakkor a használatba vételi engedélyt kapott 2760 ingatlan hajszálnyival elmarad a tavalyi szinttől. A nagy volumenű projektek elhúzódó építési folyamata és átadási procedúrái miatt ez utóbbi mutatóban a fővárosban idén várható tehát csak látványos növekedés.

Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2018-ban 9 ezer társasházi lakás építésének befejezése várható a fővárosban (ám ezek nem mindegyike fog használatba vételi engedélyig eljutni), ami több mint kétszerese a tavalyi volumennek. „Az élen a XIII. kerület áll 2400 lakással, melyet a XI. kerület követ 1300 ingatlannal, majd a VIII. és IX. kerületek egyenként közel ezerrel” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

„Ráadásul a piac egészét monitorozó adatbázisunkban már most tízezer feletti megépülő lakást látunk 2019-re is. Addig tehát mindenképpen kitart a lakásépítési lendület”. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a 2016-ban eredetileg négy éves időtávra bevezetett ösztönzőkkel. Ha 2020-tól újra 27%-ra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, ami természetesen a kínálatot is látványosan visszafogná, ugyanakkor ez a lakásépítések „tehetetlensége” miatt a számokban csak 1,5-2 év késéssel jelentkezne.

Fejlesztési potenciál pedig bőven van Budapesten.

Az OTP a piac egészét monitorozó adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Ha az áfaszint maradna 5%-on, s a kereslet is kitartana a mostani szinten, ezek hamar „aktivizálódhatnának” majd. Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×