eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Ezt fontos tudnia, ha okoseszközt kapott a gyerek

Ezt fontos tudnia, ha okoseszközt kapott a gyerek

Íme azok a tippek, amiknek betartásával a gyerekek biztonságosan használhatják a telefont, a tabletet vagy a laptopot.

Sok gyerek karácsonyi listáján szerepel valamilyen okos eszköz. A K&H Bank Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői összegyűjtöttek 7 tippet azok számára, akik okoseszközt szánnak idén a fa alá. Mire érdemes figyelni és hogyan tanítható meg a gyereknek az ügyes használat?

  1. Korlátlan hozzáférés minden tartalomhoz? – ez nem célravezető egy 10-14 éves gyerek esetében, sőt később sem. Nem nekik való tartalmak a hírek egy része, szerencsejátékok, felnőtt tartalmak. Jobbnál jobb tartalomszűrők közül lehet választani – telepítsünk ilyet a telefonjára, vagy más internetkapcsolattal bíró eszközére, hogy az okos használatot biztosítsuk.
  2. Mennyit ül a képernyő előtt? – a gyerek ugyan megígéri, hogy a napi megbeszélt időkeretet nem lépi túl, de ki látja, mit csinál amíg haza nem érnek a szülők? Erre is van megoldás, hiszen a korlátlan monitor előtt ücsörgés sem a szemnek, sem az agynak nem jó – fontos, hogy más otthoni elfoglaltsága is legyen. És az ne a telefon nyomogatás legyen, ha lejár a napi gépidő. Ez is a szülők feladata: az egyedül töltött idő okos felhasználási módjának átadása jó példán keresztül.
  3. Vegyél pár életet! Bizonyos játékok arra buzdítanak, hogy ne csak játéktallérokat, hanem igazi pénzt is költsünk a magasabb játékélmény elérése érdekében – tanítsuk meg a gyereket arra, hogy ezzel ne terhelje telefon előfizetését, minden egyes valódi forint kiadása előtt értekezzen erről azokkal, akik a számláját fizetik – azaz a szüleivel. Tanítsuk meg, hogy mi az, ami pénzbe kerül, még ha a pénz nem is jelenik meg a valóságban.
  4. Bárkitől jöhet üzenet – fontos tudni, hogy vadidegenek írhatnak a gyerekünknek, amint megjelenik a digitális térben – jó, ha ezzel ő maga is tisztában van. Beszélgessünk arról, hogy mit csináljon, ha ír neki egy idegen, még ha teljesen ártatlannak látszó dolog. Sajnos az internettel együtt egyfajta bizalmatlanságot is át kell adnunk a gyereknek: nem bízhat meg bárkiben, aki ír neki, még akkor sem, ha az illető látszólag jót akar.
  5. Merre van a gyerek? – az okostelefon legnagyobb előnye, hogy köldökzsinórként használhatjuk. Egyes appok (family locatorok) azt is megmutatják, merre jár gyermekünk – persze ennek használatát azért tudassuk a gyerekkel, úgy etikus, ha ő is tudja, hogy szülei minden lépését láthatják.
  6. Oszd meg 5 másodpercen belül és nyersz! - elvileg nem is lehet mindegyik közösségi oldalra 13 éves kor alatt regisztrálni, de ez könnyen kijátszható és 10 éves gyerekünk osztálytársai hirtelen ismerősnek jelölhetnek a Facebookon. A közösségi oldalakat is tudni kell használni – ezt is meg kell tanítani, főként jó példával a gyereknek. Ne posztoljunk túl sok szelfit, nem írjuk ki az adatainkat, nem osztunk meg minden vicces képet, ami szembejön, nem árasztjuk el az ismerőseink falát azért, hogy nyerjünk egy mozijegyet, nem írunk idegeneknek csak mert nem tetszik a véleményük. Fontos téma lehet, hogy ismerősnek jelölje-e a tanárát, aztán írjon-e neki leckéért – ezt már pedagógusa válogatja, hogy hogy fogadja, hiszen van, aki kifejezetten szereti a diákjaival való efféle kapcsolattartást.
  7. Hol laksz? – személyes adatainkat óvjuk, nem adunk ki idegennek címet, telefonszámot, jelszót, szülők adatait. Az adatvédelem az egyik legfontosabb téma, ha a gyerek előtt kinyitjuk a világhálót.
Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×