Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Autósok, figyelem: itt a nagy benzinkúttérkép

Autósok, figyelem: itt a nagy benzinkúttérkép

Érdekes kutatást készített a Lechner Tudásközpont: egyetlen térképre tette a magyarországi benzinkutakat. Kiderült, hogy a hazai utak háromnegyedén 8 kilométeren belül van töltőállomás, noha a hálózat a kilencvenes évek vége óta jelentősen nem gyarapodott.

Magyarországon az első benzinmotoros autót 1895-ben adták el, de az első töltőállomásra 1924-ig kellett várni. Az 1960-as évektől újra megjelentek a nemzetközi cégek által üzemeltetett töltőállomások. A rendszerváltás után pedig – az autók számának robbanásszerű növekedését követve – sorra nyíltak az új benzinkutak - derül ki a Lechner Tudásközpont kutatásából.

A tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerből kiderül, hogy 1991-ben még csak 1086 benzinkút működött az országban, ám 1996-ra már 2175. Azóta viszont nem változott számottevően a kutak száma:

2015-ben például 2146 töltőállomást tartottak nyilván. 

1990 után a gépkocsik számának növekedése nyilván a benzinkutak számának növekedését eredményezte, de fontos tényező volt a multinacionális cégek piacszerzése, a nagy forgalmú csomópontok „elfoglalása” is (1991-ben 2 015 455, 2015-ben pedig 3 196 856 személygépkocsit tartottak nyilván az országban). A stagnálás pedig azzal magyarázható, hogy az 1990-es évek második felére a töltőállomások már lefedték az országos úthálózatot. Ezután a kutak száma nem emelkedett tovább, a növekvő igényeket valószínűleg egy belső átstrukturálódás, minőségi javulás és a benzinkutaknál lévő töltőpontok számának emelkedése kompenzálta.

A jó lefedettséget bizonyítja a benzinkút-elérhetőségi térkép, vagyis hogy az úthálózat egy adott pontjától milyen messze található a legközelebbi benzinkút – közúton mérve. A térkép 1701 benzinkutat tartalmaz (nem szerepelnek benne a zárt területeken, például ipari parkokban elhelyezkedő, illetve a céghálózathoz nem tartozó benzinkutak), az úthálózatból pedig csak az autóval járható, burkolt utakat vették figyelembe.

A benzinkút-lefedettség teljesnek mondható,

az úthálózat több mint 75 százalékától 8 kilométeren belül elérhető egy benzinkút,

és több mint 97 százalékos azon útszakaszok aránya, ahol az üzemanyagtöltő állomás távolsága nem több 16 kilométernél.

A magyar úthálózat azon pontja, ahonnan a legtöbbet kell benzinkútig autózni, az Északi-középhegységben, a Gömör–Tornai-karszt területén fekvő Tornaszentjakab, közel a szlovák határhoz. Innen több mint 37 kilométert kellene gyalogolni az első töltőállomásig.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×