Húsz éve nem házasodtak annyian, mint tavaly; 2016 januárja és novembere között csaknem 49 ezer pár járult az anyakönyvvezető elé - mondta a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Takács Béláné hozzátette, Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott.
„Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. Az elmúlt évtizedek mélypontját a 2010-es év jelentette, amikor egy év alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé Magyarországon.
Takács Béláné jelezte, azóta
évről évre emelkedik a házasságkötések száma.
A KSH legfrissebb, előzetes adatai szerint 2016. január-november hónapjában 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságot kötöttek.
„A számokból úgy tűnik, hogy az elmúlt húsz évben
2016-ban házasodtak a legtöbben.”
A KSH munkatársa hozzátette ugyanakkor, hogy a válások száma 2015-ben az előző évihez képest emelkedett. A legtöbb, közel 30 ezer válás 1980-as évek második felében volt Magyarországon, a következő húsz évben évi 21 és 26 ezer között ingadozott a számuk. Az utána kezdődő csökkenő irányzat 2015-ben állt meg, ekkor 20 315 házasságot bontottak fel, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott – fűzte hozzá Takács Béláné.
„A területi összehasonlíthatóságot jól érzékelteti, hogy hány házasságkötés jut ezer lakosra, ennek alapján vannak különbségek az országban. 2015-ben a skála alján Zala megye helyezkedett el, itt négy házasság jutott ezer lakosra, míg a skála tetején lévő Komárom-Esztergom megyében 5,3. Utána Budapesten a legmagasabb ez az arányszám.”
Az unió országainak 2014-es adatai szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Luxemburgban és Portugáliában, 3-3 százalék, volt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, a legmagasabb 7,6 százalékos arányszám pedig Litvániát jellemezte. A 2014-es 3,9 százalékos magyar érték alacsonynak számított az unió országai között – ismertette a KSH munkatársa.
„Az először házasodók életkora mindkét nem esetében jelentősen: öt évvel emelkedett az elmúlt 15 évben. Míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen álltak anyakönyvvezető elé, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra. Ugyanezen időszak alatt az először házasulók aránya az összes megkötött frigyhez viszonyítva 75-80 százalék között mozgott.”
Takács Béláné elmondta, a statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt évtizedekben a hagyományos családtípus veszített súlyából, ugyanakkor
egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések,
az élettársi kapcsolatok. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a párkapcsolaton alapuló 2,2 millió családból 19 százaléknál élettársi kapcsolatban éltek a válaszadók, ez az érték két évtizeddel korábban még alig múlta felül az 5 százalékot.
Figyelemre méltó az élettársi kapcsolatban élők körének változása: évtizedekkel ezelőtt a válást vagy a megözvegyülést követően választották ezt az együttélési formát, míg ma inkább a házasságot megelőző vagy azt helyettesítő megoldásként döntenek emberek az együttélés mellett – jelezte a KSH munkatársa.
Takács Béláné elmondta, a házassági homogámia, azaz a hasonló társadalmi jellemzőkkel bírók házasodása régóta a figyelem középpontjában áll. A népszámlálási adatok alapján vizsgálható, hogy az
azonos iskolai végzettséggel rendelkező nők és férfiak párválasztáskor előnyben részesítik-e egymást.
A 2011-es népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a házaspárok 52,3 százalékának volt azonos iskolai végzettsége, az élettársi kapcsolatok esetén pedig 49,1 százalék volt ez az arány – tette hozzá a KSH munkatársa.
Takács Béláné hozzátette, a 2011-es népszámlálás idején a 20-39 éves nőtlen, hajadon családi állapotú népesség 11,6 százalékának sem élettársa, sem gyermeke nem volt, teljesen egyedül élt.
A Házasság hetét február 12-19. között tizedik alkalommal rendezik meg Magyarországon. A kezdeményezés két évtizede Nagy-Britanniából indult, és a család értékeit és fontosságát állítja a figyelem középpontjába.
