"A jelenlegi cafeteria rendszer átalakításában, ha nem arról kell beszélni, hogy az egészet ki kell dobni és valami újat kell helyette behozni, a továbbgondolkodás irányát abban látom, hogy bizonyos esetekben nem csak természetben, utalvány formájában adható szolgáltatások, termékek jelenhessenek meg, hanem adott esetben pénzkifizetés is. Például a munkavállaló rendszeres bérjövedelmének 10 százaléka kifizethető béren kívüli juttatásként, amennyiben ez nem a munka teljesítményével van összefüggésben, tehát ugyanolyan rendszert rá lehet húzni, mint az utalványokra" - jelezte Fekete Zoltán Titusz.

A miniszterelnök azt mondta, az eddigi rejtett bérrendszert nyílttá kell tenni. Ezzel kapcsolatban az RSM adószakértője kifejtette: "a cafeteria rendszere nem volt rejtett, az egy törvényileg jól szabályozott, mindenki által ismert, ellenőrizhető rendszer volt, a munkáltatók számára szigorú szabályozási kényszerrel."

Fekete Zoltán Titusz hozzátette, rejtett bérrendszer inkább az, ami még mindig a feketegazdaság része, hogy a munkavállalók még mindig az adó- és a közterhek megkerülésével kapnak a munkáltatóktól. Lehet, hogy ezek a pénzek adózott jövedelmek, ilyen is előfordul, de általában inkább fiktív számlázásból, költségelszámolásból származnak.

"Akkor működhet egy ilyen javadalmazási rendszer egészséges keretek között, ha a normál adózású jövedelmek nagyságrendje meghaladja a kedvezőbb adózással elérhető jövedelmekét. Látszik, hogy a cafeteria rendszerben ilyen tilalmi szabály nincsen, de tudjuk, hogy a gyakorlatban ez így működik" - mondta az RSM adószakértője.

Ahhoz, hogy az adóhatóság a múltat ne vizsgálhassa, az új szabályozást úgy kell elfogadni és elfogadtatni, hogy az amnesztiát jelentsen a múltra, hogy a korábbi feketejövedelmek legalizálása ne hordozzon magában adókockázatot, mert az megakadályozhatja magát a legalizálási folyamatot - emelte ki Fekete Zoltán Titusz.