Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.77
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

A kubai adósság csaknem kétharmadát leírják a külföldi kormányhitelezők

Kuba legfontosabb kormányhitelezői leírják a velük szemben fennálló adósság csaknem kétharmadát - mondták el az erről szóló tárgyalásokhoz közel álló források hétfőn.

Júniusban véglegesítették, hogy Kuba 1986-ban bejelentett fizetésképtelensége után keletkezett tartozása 16 milliárd dollár. Az úgynevezett Párizsi Klub, a 15 legfontosabb nyugati hitelező kormányt képviselő informális szervezet és a havannai kormány egyezsége értelmében ez az összeg tartalmazza a tőketartozást, a kamatokat, az illetékeket és a bírságokat is.

A Reuters által idézett források azt mondták, hogy a Párizsi Klub és a kubai kormány képviselői a hét második felében találkoznak Párizsban. "A két fél nagyon közel áll ahhoz, hogy aláírják a megállapodást" - tették hozzá.

A Párizsi Klubhoz tartozó hitelező kormányok azért ilyen rugalmasak, mert szeretnék kihasználni az amerikai-kubai kapcsolatok normalizálása után megnyíló üzleti lehetőségeket. Ugyanakkor Kuba is nyitott a megegyezésre, mert be akar kapcsolódni a világgazdaságba, nemzetközi hitelességre törekszik és beruházásokat akar vonzani.

A talán már a héten aláírásra kerülő megállapodás keretében Kuba 5 milliárd dollárnyi, az 1986-os fizetésképtelenség után felhalmozódott tartozás visszafizetését vállalja cserébe azért, hogy a hitelezők 11 milliárd dollárnyi adósságot elengednek. Havanna Franciaországnak tartozik a legtöbbel.

A kubai kormány utoljára 2011-ben tett közzé adatokat külső adósságáról. Ezek szerint az "aktív adósságállomány", így nevezik az 1986-os fizetésképtelenség után felhalmozódott tartozásokat, 13,8 milliárd dollár volt. Az 1986 előttről maradt "passzív" tartozásokat elemzők kamatok és más költségek nélkül 8 milliárd dollárra teszik. Az Economist Intelligence Unit 26 milliárd dollárra becsüli az ország teljes külső adósságállományát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×