A horvát kormány az autópályák-koncesszióba adásával törlesztette volna az autópályák hiteleit, ezért 2013 júliusában elfogadta a horvát autópályák vállalat (HAC) és a rijeka autópálya vállalat (ARZ) koncesszióba bocsátásról szóló modelljét. Ezt akkor azzal magyarázta, hogy a vállalatok adóssága több mint 4 milliárd euró, a befolyó összegből pedig az adósság egy részét kívánják visszafizetni.

2014-ben a HAC és a ARZ kötelezettségei körülbelül egymilliárd euróra rúgtak. A javasolt modell egyszeri koncessziós díjat határozott volna meg, 2,4 milliárdtól 3,2 milliárd euróig, attól függően, mennyi időre került volna más cég üzemeltetési jogkörébe a több mint 1000 kilométer kiépített autópálya. Az autópályák koncesszióba adása csökkentette volna az ország nettó külföldi tartozását, de az államadóságot is.

A kormány által kiírt tavaly lezárult pályázatra több külföldi befektető is kötelező érvényű ajánlatot tett, de a közvélemény nyomására (lakossági kezdeményezésre összegyűlt a népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű aláírás) a kormány nemrég elállt ettől.

Az új elképzelés szerint a kormány a HAC-ONC (horvát autópályák karbantartás és útdíjszedési vállalata) autópálya társaság 51 százalékos tulajdonrészét nyilvános részvénykibocsátás (IPO) keretében felkínálja a nyugdíjalapoknak, az autópálya társaság dolgozóinak és a lakosságnak, a fennmaradó 49 százalék rész pedig állam tulajdonában marad.

Az IPO-t megelőzően felszámolja az ARZ autópálya társaságot, melynek tartozásait a HAC-ONC veszi át. Becslések szerin az IPO-ból befolyó kb. 1,2 milliárd euróból fedeznék az ARZ fennmaradt hitelét.

A napokban több napilap is elemzéseket készített a kormány három és fél éves munkájáról, melyet szerintük leginkább a politikai következetlenség jellemez. A kormány eddigi mandátuma alatt rengeteg pénzt költött el és energiát fektetett be, jelentősebb teljesítmény nélkül. Eddig több mint 20 olyan reformtól és privatizációtól álltak el, melyek több milliárd kunát hozhattak volna a költségvetésnek - írták a lapok.