Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Folytatódik a munkaerő elvándorlása Németország keleti részéből

Huszonöt évvel a berlini fal leomlása után a volt NDK területén még mindig jelentősen, majdnem 30 százalékkal alacsonyabb a munkaköltség, mint Németország nyugati részén, ez azonban nem segít a keleti tartományokon, és így tovább folytatódik a munkaerő elvándorlása - írta szerdán a Handelsblatt új kutatásokat ismertetve.

Az elvándorlás ördögi körbe sodorja a keleti német tartományokat, hiszen a képzett fiatalok elköltözése rontja a versenyképességet, aminek következtében romlanak a munkavállalók karrierkilátásai, és ennek hatására még többen fordítanak hátat a régiónak, és próbálnak szerencsét nyugaton - emelte ki elemzésében a német gazdaság folyamatait vizsgáló kölni gazdaságkutató intézet (IW), amely szerint többnyire fiatalok, 18-30 év közötti fiatalok vándorolnak el a volt NDK területéről, és 2008 és 2013 között több mint 130 ezerrel haladta meg az elköltöző munkaképes korúak száma a beköltözőkét.

A német országos statisztikai hivatal friss adatai szerint a keleti tartományokban az óránkénti munkaköltség - egy munkaórára jutó, munkát terhelő költség - 23,45 euró, ami csaknem 30 százalékkal alacsonyabb az ország nyugati régiójában regisztrált 31,94 eurónál. Ez az előny azonban nemigen vonzza a vállalatokat. Ezt mutatja például az ipar szerkezetében mutatkozó különbség: a feldolgozóipar részesedése a hazai össztermékben (GDP) az országot együttvéve 23 százalékos, de a keleti tartományokban csak 16 százalék ez az arány.

A lemaradást szemlélteti egyebek között az is, hogy a tőzsdén jegyzett 160 német vállalkozás közül csupán hétnek van keleten a központja, ötnek Berlinben, kettőnek Jenában. A legnagyobb tőzsdei cégek DAX-30 indexében szereplő társaságok közül pedig egyetlen egynek sincs keleten a központja, holott egy konszern székhelyének elhelyezkedése fontos tényező, mások mellett azért, mert általában a központhoz telepítik a legjobban kereső specialistákat foglalkoztató kutatás-fejlesztési részleget is - emelték ki a rostocki egyetem úgynevezett ipari atlaszában, amelyet a gazdasági minisztérium megrendelésére állítottak össze.

A rostocki kutatók szerint a rendszerváltás és újraegyesítés utáni privatizációban követett stratégia révén elaprózott gazdasági szerkezet alakult ki, és csak szigetszerűen, főleg Berlinben, valamint Szászország és Türingia egyes részein alakult ki innovatív középvállalati szektor.

Rámutattak, hogy az elmaradott régiók a legújabb technológiákra szakosodó vállalkozások fejlesztésével juthatnak előre, mint a második világháború után Bajorország, amely a járműgyártásra és az elektronikai iparra támaszkodva került az élvonalba. A volt NDK területén is volt ilyen próbálkozás, a régióban a napenergia kiaknázására épülő ipar - például a napelemgyártás - világszerte meghatározó központját akarták létrehozni, de a kilencvenes évek végén indított kísérlet a még olcsóbban termelő ázsiai, kínai versenytársak miatt kudarcba fulladt.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×