Már a reformok bejelentésének is bizalomerősítő hatása van, de a rendszerek átalakításához hosszabb időre van szükség - mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.

A harmadik negyedéves 1,7 százalékos GDP növekedés megítélése szerint annak a jele, hogy elindult a magyar gazdaság. Elkezdtünk visszakapaszkodni a tavalyi 1,7 százalékos visszaesés után, a válság előtti növekedési ütem azonban még messze van - jelezte a közgazdász.

"Örülök neki, hogy véget ért a hat éves visszaesés, másfelől azért nem számítok arra, hogy akkor most évről-évre gyorsuló növekedéssel, mondjuk 2015-16-ra visszaállnánk a 4,5 százalékos pályára. Európában sem nagyon vannak ilyen gyorsan növekvő gazdaságok" - fejtette ki Csaba László.

Az egyetemi tanár azonban figyelmeztetett, hogy a pozitív adat nem csupán Magyarország eredménye.

"Talán soha nem volt ilyen kedvező a magyar gazdaság számára a külső környezet a finanszírozás szempontjából és hát ez nem fog örökké tartan"i - fogalmazott a közgazdász.

A 0,9 százalékos infláció kapcsán Csaba László elismerte, hogy minél kisebb az infláció, annál inkább jelent árstabilitást, ám hangsúlyozta, hogy az alacsony érték jelentős részben a rezsicsökkentés hatása. Ami viszont egy egyszeri intézkedés.

Épelméjű ember nem gondolhatja, hogy minden évben 20 százalékkal fogják csökkenteni a rezsit, amíg az a 0 pontot el nem éri - jegyezte meg az egyetemi tanár.

Ennek alapján vélte úgy, hogy a következő időszakban nem marad ilyen alacsonyan az infláció.

Arra a kérdésre, hogy a forint árfolyama miért nem erősödött a pozitív makrogazdasági adatok nyomán, Csaba László azt mondta, hogy a pénzügyi befektetők még óvatosak, az adatok pedig csak fordulatot jelentenek, nem áttörést.

Csaba László hangsúlyozta: a szerkezeti gondok megoldása nélkül nem várható gyors növekedés, de ezek a szerkezeti változtatások időt vesznek igénybe.

"Ha valaki egy átalakítást megtervez, az nem azt jeleni, hogy nekiesik, és azt heteken belül lenyomja a társadalom torkán, hanem az egy sokéves átalakítási folyamat - mutatott rá a közgazdász.

Csaba László szerint Németország példája is mutatja, hogy egy konzekvens átalakítási programmal sikert lehet elérni a munkaerőpiacon, az egészségügyben, vagy akár a nyugdíjrendszerben is.

"De ahhoz el kell kezdeni" - hangsúlyozta, hozzátéve: "mikor, ha nem kétharmados többség birtokában?"
Meglátása szerint azonban a nyugdíjügyben, az egészségügyben, a közlekedésfejlesztésben, a felsőoktatásban "ötletelés folyik, egyik pillanatban így gondolják, a másikban meg úgy".

"A mostani kormánynak páratlan felhatalmazása volt, de amennyire ezt meg tudom ítélni, ezzel nem nagyon erősen élt" - fogalmazott az egyetemi tanár.

Csaba László hozzátette: a reformprogram bejelentésének már önmagában bizalomerősítő hatása van, de azt meg is kell tudni valósítani.

Az Aréna teljes adását meghallgathatja, ha ide kattint.