Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
322.39
bux:
148067.98
2026. november 4. szerda Károly

Az államháztartás első nyolc havi hiánya: 961,2 milliárd forint

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztusi hiánya 110 milliárd forint volt, a 2013. első nyolc havi deficit 961,2 milliárd forintot tett ki - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn. Az első nyolc havi deficit a parlament előtt lévő, zárószavazásra váró, módosított költségvetési törvényben rögzített hiány 91,5 százaléka.

A most közölt adatok megegyeznek a szeptember elején közölt előzetes számokkal.

Az NGM közleménye szerint a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások - a decemberre várt jelentős többlettel együtt - alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 137,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 1,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,4 milliárd forintos többlettel zártak.

Tavaly augusztusban az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének többlete 122 milliárd forint volt, 2012 első nyolc hónapjában a pénzügyi mérleg deficitje 559,5 milliárd forintot tett ki, ez az éves előirányzat 97,1 százalékának felelt meg.

Az NGM közleménye szerint a kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest időbeli elcsúszással teljesülnek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be.

Az NGM szerint a kormány várakozásai szerint decemberben jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, amely hozzájárul az éves hiány elvárt szinten tartásához. Ki kell emelni azt is, hogy egyszeri, nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében folynak be a költségvetésbe, úgy mint a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt - négy ütemben történő - befizetés része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.

A központi költségvetés augusztus végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 333 milliárd forinttal nőttek. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben teljesültek az egyéb bevételek is.

A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés augusztus végi kiadásai mintegy 915 milliárd forinttal haladták meg a 2012. év azonos időszakit.

Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - például a kórházak, a fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások és a lakásépítési támogatások is. Mindez több száz milliárd forinttal megnövelte a központi kiadásokat.

A korábbi évekhez képest - a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és az adósságcsökkentés eredményeként, a mérséklődő hozamoknak is köszönhetően - a nettó kamatkiadások csökkentek. A kamatkiadások 2013. első nyolc hónapjában 843,8 milliárd forintot tettek ki, 21,8 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 79,1 milliárd forintos szintet értek el, 13,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél.

A társadalombiztosítási alapok 2013. augusztus végi 206,4 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 142,4 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap mintegy 64 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2012. augusztus végén az tb-alapok együttes hiánya 0,1 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett, az előző évinél magasabb összegben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.

Az elkülönített állami pénzalapok augusztus végi 63,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 16,0 milliárd forinttal kisebb összegben, kiadásai pedig 9,9 milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezenfelül az Alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül.

A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben. Emellett a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Nemzeti Kulturális Alap idei kiadása is nagyobb lett.

Címlapról ajánljuk
Karikó Katalin, Vágó István, Nógrádi György, Kiss-Rigó László – a tudomány, a közélet és az egyház sem érintetlen az ügynökakták nyílása után

Karikó Katalin, Vágó István, Nógrádi György, Kiss-Rigó László – a tudomány, a közélet és az egyház sem érintetlen az ügynökakták nyílása után

A közélet, a tudomány és a katolikus egyház ismert személyiségeiről is őriz vagy 6-os kartont, vagy mágnesszalagot, vagy mindkettőt az Állambiztonsági Levéltár, mint az a Nyitott Akták szerda délelőtti indulása óta nyilvános.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megtudtuk: versenytársat kapnak a biztosítók, egész pályás letámadást tervez Magyarországon az Ominimo

Megtudtuk: versenytársat kapnak a biztosítók, egész pályás letámadást tervez Magyarországon az Ominimo

Az Ominimo insurtech startup január 1-jével biztosítópartnert vált, a jövőben pedig jelentősen bővítené hazai tevékenységét. A meglévő ügyfélállományt az eddigi partner, a Signal Iduna viszi tovább, míg az Ominimo egy új, globális biztosítóval együttműködve 2027 első negyedévében indul újra. A nemrégiben zárult forrásbevonása alapján unikornisnak számító cég a teljes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacra kiterjeszti a kínálatát, a casco mellett lakás-, felelősség- és balesetbiztosítások bevezetését is tervezi. Bár az Ominimo nem nevezte meg az új magyarországi partnert, logikus lépés lenne, ha a Signal Idunát a Zürich Insurance Group váltaná. Európa egyik legnagyobb biztosítója ugyanis egyrészt a startup egyik első nagy befektetője, másrészt három piacon már ebben a felállásban dolgoznak együtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×