Az igazgató tájékoztatása szerint már 2012 végén szerződést kötöttek a nádaratókkal, hogy kedvező időjárás esetén időben végezhessenek a munkával, de ezen a télen csak néhány centis parti jég alakult ki a tavon, ezért a tervezett mennyiségnek csak a negyedét tudták learatni a február végéig kitolt határidőig.

Legalább 10 centiméter vastag jégpáncél kell ahhoz, hogy az arató munkagépek rá tudjanak menni a jégre - mondta.

Az igazgató hozzátette: 80 hektáron azért sikerült betakarítani a nádat, mert a Balaton alacsony vízszintje miatt a nádas ezeken a helyeken szárazra került. Mintegy 65 hektárról rossz minőségű, iparilag nem hasznosítható nádat vágtak le, amiért 60 ezer forintot fizet hektáronként a vízügyi igazgatóság, míg 10 hektárról első- és másodosztályú növényt sikerült aratni, amiért a betakarítók fizetnek hektáronként 20 ezer forintot.

A maradék öt hektárról magánkérvények alapján takarították be a nádat. A mostani télen a korábbinál jóval több, 80 kérelem érkezett önkormányzatoktól, horgászegyesületektől, magánszemélyektől, hogy szeretnék a területük előtt lévő nádat rendbe tenni, ami "dicséretes" tendencia - fogalmazott Csonki István. Az engedélyt minden esetben az illetékes nemzeti parkkal egyeztetve adta meg a vízügyi igazgatóság.

Az igazgató elmondta: a több mint ezerhektárnyi balatoni nádasnak háromévente ideális megújulnia, vagyis évente célszerű 300-400 hektárnyi nádat learatni vízminőség-védelmi, gazdasági, természetvédelmi és esztétikai okokból. Korábban is előfordult, hogy ez nem sikerült.

Az idén több lesz az avas, régi nád, de ez még nem okoz vízminőségi problémát, a tavasszal fészkelő madaraknak pedig akár kedvez is - tette hozzá Csonki István.