Bajnai Gordon elmondta: 2004 elejétől 2005. december 31-ig volt a Wallis Rt. vezérigazgatója, majd 2006. január elsejétől öt hónapig töltötte be a Budapest Airport (BA) elnöki tisztét, a két pozíció között nem volt időbeli átfedés.

Képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: a Wallis érdeklődött a Budapest Airport privatizációja iránt, tárgyalt a jelentkezőkkel - nemcsak a később az BA-t megvásárló British Airport Administrationnel (BAA) -, és megvizsgálta, hogy egy komoly referenciával, tőkével rendelkező befektető partnereként részt vegyen-e a privatizációban. Hangsúlyozta, a Wallis végül pénzügyi okokból nem vett részt a magánosításban.

Gruber Attila (Fidesz) kérdésére Bajnai Gordon hangsúlyozta: a BAA 2005 novemberében - miután ő nyilvánosságra hozta, hogy elhagyja a Wallist - kereste meg, hogy segítsen a Budapest Airport vezetésében. A cég ugyanakkor komplett menedzsmentet, szakértői csapatot hozott Magyarországra, ő a BA igazgatóságának volt elnöke, tapasztalt magyar vállalati vezetőként - fűzte hozzá.

A volt miniszterelnök hangsúlyozta: a privatizációs szerződés kitárgyalása az állam feladata volt, abban ő semmilyen formában nem vett részt. BA igazgatósági elnökségének öt hónapja alatt a fejlesztések, beruházások előkészítése indult el.

Bertha Szilvia (Jobbik) felvetésére, hogy a Wallis miért perelte be a Budapest Airportot, Bajnai Gordon azt válaszolta, nem emlékszik rá, hogy az ő vezérigazgatósága alatt lett volna ilyen per.

Aradszki András (KDNP) kérdésére, hogy érdemes volt-e eladni a Budapest Airportot, Bajnai Gordon - hangsúlyozva, hogy ő akkor nem volt kormányzati pozícióban - úgy vélekedett, hogy az állam szempontjából a legsikeresebb privatizációk egyike volt, mivel az állam több mint 460 milliárd forint bevételhez jutott. Ez sokkal több, mint amelyet azok az üzleti tervek tartalmaztak, amelyeket a BA önerőből képes lett volna végrehajtani - tette hozzá.

Volner János (Jobbik) kérdésére elmondta: a Malévval sem gazdasági miniszterként, sem fejlesztési kormánybiztosként nem állt kapcsolatban, kivéve a Budapest Airportnál töltött 5 hónapot; a magyar légitársaság problémáival 2009-ben, miniszterelnöki kinevezése után szembesült.

Bajnai Gordon hangsúlyozta: kormánya - elsősorban a munkahelyvédelem és a turizmus szempontjait is figyelembe véve - mindvégig nemzeti érdeknek tekintette a Malév talpon maradását. Kifejtette, hogy a kormány többek között visszaszerezte a Malév feletti tulajdonosi jogokat, ötéves moratóriumot szerzett a hitel törlesztésére, és 12-ről 5 százalékra alkudta le a hitel kamatait, perrel élt a viszontgarancia kérdésében, összességében pedig megteremtette a lehetőséget arra, hogy a következő kormányzat megmentse a Malévot.

A fideszes és a jobbikos képviselők a Hajdú-Bét csődjét firtató felvetéseire Bajnai Gordon elmondta: a Wallis - amelynek többségi, de nem kizárólagos tulajdona volt a cég - nem nyert, hanem valamivel több mint 10 milliárd forintot veszített a Hajdú-Béten. A cég csődjét egyrészt a madárinfluenza okozta kereslet-visszaesés, a Fidesz-kormány által 2001-2002-ben végrehajtott "brutális" minimálbér-emelés miatti elbocsátások, valamint a forint váratlan megerősödése okozta. Hozzátette: az állami tulajdonú Bábolnába - amely a Hajdú-Bét legnagyobb versenytársa volt - az állam 35 milliárd forintot tett bele, a Hajdú-Bétbe a Wallis csak 10 milliárdot tudott beletenni, így a Bábolna nyerte a versenyt.

"Értem én azt a szándékot, hogy idehívnak engem - most éppen politikai szerepben tűntem fel az elmúlt hetekben - és szeretnének olyan ügyeket idehozni, amelyekkel a szerepemet hiteltelenítik, lejáratják, de perek sorozatát nyertem minden olyan állítással kapcsolatban, ami lényegileg érintette ezt az ügyet" - fogalmazott Bajnai Gordon.

A vizsgálóbizottság Veres Jánost (MSZP) is meghallgatta. A volt pénzügyminiszter képviselői kérdésekre kifejtette: a Budapest Airport privatizációja megfelelt a jogszabályoknak, és a nyertesként kihirdetett BAA is teljesítette a pályázati kiírást. Veres János hangsúlyozta: ezt az is alátámasztja, hogy a pályázatban részt vevő, a BA iránt érdeklődő többi cég kezdeményezett jogi eljárást ezzel kapcsolatban.

A volt pénzügyminiszter szólt arról is, hogy nincs részletes információja a privatizáció nemzetbiztonsági szempontjairól, ugyanakkor a pályázat előkészítésekor egy olyan tárcaközi bizottság működött, amelyben a nemzetbiztonsági szolgálat is jelen volt, az ő feladatuk volt a nemzetbiztonsági szempontok figyelembe vétele. A privatizációs szerződést a tárcaközi bizottság jóváhagyásával zárták le - emelte ki Veres János.

A bizottság november 28-án tartja következő ülését, amelyen várhatóan meghallgatják Oszkó Péter volt pénzügyminisztert, valamint Kamarás Miklóst, a Budapest Airport igazgatóságának korábbi elnökét.