A magyar közjogi méltóságok mellett Baka András köztársasági elnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Jens Stoltenberg, Norvégia pénzügyminisztere, a NATO volt főtitkára is részt vesz az eseményen.

A Himnusz eléneklése után Forsthoffer Ágnes házelnök azt mondta, a forradalom 70 év után is képes hitet adni abban, hogy összefogással minden lehetséges, és még ma is képes egyesíteni a magyarokat. Ezért is fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, ami mindannyiunk feladata.

„A szabadság nem magától értetődő ajándék, és annak megőrzése közös ügyünk” – emelte ki.

Köszönetet mondott azoknak a külföldi politikusoknak, akik részt vesznek az ülésen – ezért „ma Budapesten dobog Európa szíve” – fogalmazott.

A hősök tiszteletére ezután egy perces néma csenddel adóztak a jelenlévők.

Ezután korabeli fotókkal és filmrészletekkel idézték fel a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Baka András köztársasági elnök beszédében elmondta: a forradalom fényképein látható a történelmi pillanat ereje. Munkások, értelmiségiek, civilek és katonák arcán látszik a feszültség és az elszántság mellett a felszabadultság öröme, aki hosszú idő után érzi, kimondhatja, amit gondol és tehet a szabadságáért. A forradalom napjait a bátorság mellett a szolidaritás rendkívüli megnyilvánulásai is jellemezték: emberek ételt szállítottak, sebesülteket gyógyítottak, információt osztottak meg egymást, a betört üzletüvegek mögött érintetlenül maradtak sok helyen az áruk.

„Mert a forradalom nagyságát nemcsak az adta, amivel a magyarok szembeszálltak, hanem az is, ahogyan egymás felé fordultak” – emelte ki, rámutatva, hogy a magyarok ismét megtapasztalták az összetartozás élményét.

November 4-én megindult a szovjet támadás, katonai erővel leverték a forradalmat, kezdetét vette a megtorlás. Százezrek menekültek el, akik itt maradtak, együtt élni kényszerültek a félelem mellett az elhallgatott igazsággal is.

„Nem lehetett többé visszaállítani azt a világot, ami 1956. október 23-a előtt létezett.

A forradalom igazsága tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie. És amikor évtizedekkel később elérkezett a rendszerváltozás, '56 emléke végre elfoglalhatta méltó helyét az emlékezetünkben” – mondta.

A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált. A világ közvéleménye figyelemmel kísérte a magyarok küzdelmét, és a levert szabadságharc emléke a következő évtizedekben sem halványult el. Helmut Kohl volt német kancellár az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatott, megerősítve a nyugat-európai országok összefogásának szükségességét.

„Köszönjük azoknak az ezreknek, akik tüntettek értünk, akik adományokat gyűjtöttek a forradalmároknak”, és akik védelmet nyújtottak a menekülőknek és befogadták őket. Utóbbi segítség sokak számára az újrakezdést jelentette, „Magyarország számára pedig annak bizonyítékát, hogy a forradalom leverése után sem maradtunk magunkra” – mondta.

Hetven év után most, a jelenlegi politikai helyzetben az a kérdés, milyen országot szeretnénk az utókorra hagyni.

„A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona. Nem jutalom azoknak, akik egyetértenek velünk, és nem tagadható meg azoktól, akik másként gondolkodnak.

Köztársasági elnökként tudatában vagyok annak, hogy ebben nekem is különleges felelősségem van. Ez a megbízatás számomra mindenekelőtt azt jelenti, hogy a nemzet egységét akkor is szolgálnom kell, amikor a közéletben a megosztottság hangjai a legerősebbek. Arra kérem mindazokat, akiknek szava és döntése hatással van országunk életére, hogy saját felelősségüket is ennek tudatában viseljék” – emelte ki.

1956 örökségét tovább is kell adni. A fiataloknak nem csak a történteket kell ismerniük, hanem azt is, hogy miért vállalták egyesek a legnagyobb áldozatot és mit jelent ez a mai emberek számára – emelte ki.

„Ha vannak olyan közösségek, amelyek akarnak és tudnak is együttműködni, akkor egymáshoz is utat találunk. Ahol nincs megbélyegzés, megalázás, jogtalanság és önkény, ott igazi hazára találunk. Példa van előttünk bőséggel, sok ezer magyar sors” – zárta szavait.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyszerű üzenetet hozott: „Egy család vagyunk. Az önök története a mi európai történetünk. Az önök jövője a mi európai jövőnk. Önök a bizalmukat ismét az Európai Unióba fektették és mi tiszteljük ezt a bizalmat” – mondta. Hozzátette: a magyar kormány Magyar Péter miniszterelnök vezetésével keményen küzdött a jogállamiság visszaállításáért, a megtett lépéseket, reformokat azért tették meg, mert a választók erre szólították fel a kormányt. Visszatérnek az uniós források Magyarországra és a magyar hallgatók és kutatók Európába az Erasmus és Horizon programokkal. „A bizalom visszatér” – tette hozzá, majd Európa nevében köszönetét fejezte ki Magyarországnak.