Rendszerszintű alvásromlást hozhat a közelgő óraátállítás – közölte közleményében a Magyar Alvás Szövetség.

Az évenkénti kétszeri óraátállítás kérdése messze túlmutat a „nyerünk vagy veszítünk egy órát” felszínes közhelyén – figyelmeztet a szervezet elnöke, G. Németh György. Bár a közvélemény a téli időszámításra való áttérést a hosszabb alvásidő miatt gyakran pozitívumként éli meg, a klinikai tapasztalatok sokkal árnyaltabb képet mutatnak.

Az igazi kockázatot az átállást követő hetek jelentik, amikor az óra visszaállításával „hirtelen bezuhan a délutáni sötétség”.

A kevesebb természetes fény felerősíti a szezonális affektív zavar tüneteit, miközben a humán cirkadián rendszer akár hetekig is lemaradásban lehet. A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy ez a cirkadián sokkhatás egy eleve instabil és sérülékeny alapállapotban éri a hazai lakosságot.

A Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató ötéves, követéses vizsgálatának adatai ugyanis rendszerszintű alvásminőség-romlást mutatnak Magyarországon, ahol a kritikus tényező nem a kevés alvásidő, hanem a makroszerkezeti alvásminőség összeomlása. A szakemberek szerint

a sokkszerű egyórás ugrás enyhíthető, ha az átállást megelőző két-három napban a lefekvési és ébredési időt tizenöt-húsz perccel későbbre csúsztatjuk.

Az átállás utáni napokon, az ébredést követő első órában javasolt mielőbb természetes fényre menni, és elalvásnál szigorúan kerülni kell a magas lux-értéket és kék fényt kibocsátó eszközök használatát, mivel ezek ebben a labilis időszakban fokozottan erősítik az alvás fragmentációját – tanácsolja közleményében a Magyar Alvás Szövetség.