A FAZ A bankok forrásokat vonnak ki Magyarországról című cikkében az osztrák Erste Group felmérését ismertette, és az írás alcímében kiemelte, hogy a hitelezés leépítése arányait tekintve "olyan erős, mint Spanyolországban". A szerző, Michela Seiser cikkében arról írt, hogy 2011 szeptembere és 2012 júniusa között 14 milliárd eurót vontak ki az országból, ami a kelet-európai térségből kivont teljes összeg 40 százaléka. Kifejtette: az euróövezeti válságállamokhoz képest a régióban mérsékelt a hitelezés leépítése, de "Magyarország a vitatott bank- és hitelpolitikájával leszakadóban van, ami lerontja az egész régió statisztikai adatait".

Az FTD Magyarország ismét megvágja a bankokat című cikkében belső információkra hivatkozva azt írta, hogy a kormány az önkormányzatok 2,1 milliárd eurós hitelállományát átvállalva a tartozás 25 százalékának elengedését követeli a bankoktól. A kormány kényszerítő intézkedéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha a hitelezők nem hajlandók eltekinteni a kölcsön egynegyedének törlesztéséről - tette hozzá Christian Höller bécsi keltezésű beszámolójában. A szerző a magyar gazdaság helyzetét ismertetve egyebek között kifejtette: Magyarország "az államcsőd ellen küzd", és csaknem valamennyi bank veszteséges, aminek mindenekelőtt "a világ legmagasabb bankadója" az oka. A kormány visszavonta az ígéretét, amely szerint 2013-tól megfelezik az adó mértékét - fűzte hozzá Höller.

Magyarország folytathatja a kamatlábak csökkentését a recesszióból való kilábalás érdekében, feltéve, ha azt óvatosan teszi, és nem növeli vele az inflációt - vélekedett a Monetáris Tanács két tagja, akiket a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap internetes kiadása idézett.

Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc véleménye - írta a lap - ellentétben áll Simor András jegybankelnök álláspontjával. "A monetáris lazítás nem ördögtől való, jelenleg nem látunk másodlagos inflációs hatást" - mondta Bártfai-Mager.

A WSJ cikke emlékeztetett arra is, hogy az IMF/EU pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalások az elmúlt hetekben zsákutcába jutottak, annak a médiakampánynak a nyomán, amelyet a hitelezői oldal által a kormány állítása szerint megkívánt feltételek ellen indítottak.

William Jackson, a Capital Economics közgazdásza az amerikai lapnak nyilatkozva úgy vélekedett: tekintettel a kicsiny és nyitott magyar gazdaság súlyos eladósodottságára, Magyarországnak szüksége van az IMF-megállapodásra ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tudja tartani a kamatlábakat.

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap keddi számában a Jobbik Magyarországért Mozgalomról ír, amelyet a lengyel nemzeti jobboldal példaképének tekint. A publicisztika szerint a lengyel nacionalisták "annak a radikális, nacionalista, Európa-ellenes, idegengyűlölő pártnak a sikerét szeretné megismételni, amely a 2010-es választáson a szavazatok 16 százalékát gyűjtötte be."

A lengyel lap a Jobbik sikerének titkát az "unióellenes, nacionalista és cigányellenes jelszavakban", illetve a nagyrészt a szocialistáknak köszönhető mély gazdasági válságban látja. Szerinte a párt "ügyesen játszik" a Trianon-traumát a mai napig fájdalmas sebként megélő magyarok politikai ellenérzelmeivel.