Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.25
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Miért húzódik az IMF-tárgyalás?

Sajtóhírek szerint a jövő évre csúszhat az IMF-hiteltárgyalás hivatalos megkezdése. A kormány most inkább az uniós túlzottdeficit-eljárás lezárására koncentrál. A hírre péntek délelőtt erőteljesen gyengült a forint. Varga Mihály közben bejelentette: nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság között zajló tárgyalások.

Elképzelhető, hogy 2012-ben már nem jön vissza Budapestre tárgyalni a Nemzetközi Valutaalap - a Népszabadság szerint ezzel a kormányoldalon is számolnak. A lap a tárgyalásokat jól ismerő forrására hivatkozva úgy véli, hogy az IMF valószínűleg "zokon vette" a kormányzati fizetett hirdetéseket és az azok által teremtett Valutaalap-ellenes közhangulatot, ezért "nem siet vissza a pénzéért".

Amint arról beszámoltunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel - a kormányoldal korábbi kommunikációjával szakítva, váratlanul - jelentette be, hogy az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordul. A Moody's, majd később a Standard & Poor's leminősítését és ennek nyomán a forint történelmi mélyrepülését mégsem kerülte el Magyarország. Decemberben megérkezett Budapestre az IMF-delegáció, ám a jegybanktörvény akkori tervezete megrekesztette a tárgyalásokat.

A magyar tárgyalódelegáció vezetését, a több hónapos formális és informális egyeztetések után májusban Varga Mihály vette át Fellegi Tamástól. Akkor még úgy tűnt, hogy a tárgyalások megkezdéséhez csupán jegybanktörvény módosítására van szükség. Orbán Viktor miniszterelnök azonban augusztusban, a Fidesz frakcióülésén azt mondta, hogy az IMF által támasztott - a sajtóban később tételesen cáfolt, ám mostanra kormányzati kampányban közölt - előfeltételek egyike sem érdeke Magyarországnak, ezért a kormány alternatív javaslattal áll elő. Ezekről levelezés indult a kabinet és a valutaalap, valamint az Európai Bizottság között.

A háromoldalú tárgyalások szerves része, hogy e hónap elején a jövő évi költségvetést érintő uniós kritikákra reagálva, leginkább a Magyarország ellen 2004-ben indított - és a kohéziós források egy részének elvesztésével fenyegető - túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bemutatta a csaknem 400 milliárd forintos egyenlegjavító csomagját, amelyet a szigorú uniós válasz nyomán, nem egészen két héttel később újabb 367 milliárd forintnyi kiigazítással fejelt meg. Az Európai Bizottság azonban így sem hiszi, hogy 3 százalék alatt marad jövőre is a GDP-arányos államháztartási hiány. A miniszterelnök értelmezésében: "akármit csinálunk, sosem elég".

A hvg.hu szerint a kormányfő a bizottságnak nem tetsző egyenlegjavító intézkedésekkel, mint a bankadó, a tranzakciós adó és a közműadó, háborúban áll a kabinetet a túlzottdeficit-eljárással nyomás alatt tartó Európai Bizottsággal. Az Origo ugyancsak arról írt, hogy a bizottságban nem gazdasági, hanem politikai okok miatt kritikusak Magyarországgal szemben, mert az "önjárásra hajlamos Orbán-kabinetet folyamatos nyomás" alatt akarják tartani. A Népszabadságnak nyilatkozó meg nem nevezett kormányzati forrás viszont abban reménykedik, hogy még ha az Európai Bizottság november 7-ei országjelentése nem is szünteti meg a túlzottdeficit-eljárást, ennek legkésőbb decemberben az uniós gazdasági és pénzügyi tanács, az Ecofin ülésén meg kell történnie.

A hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó, szintén ebben reménykedő fideszes politikus úgy vélte, hogy "ezzel ráütik a pecsétet a büdzsére", utána pedig az IMF-nek alig marad adu a kezében, kénytelen lesz kompromisszumos megoldást kötni Budapesttel.

Piaci zaj

A hírre, miszerint idén már nem valószínű a megállapodás a nemzetközi hitelintézetekkel, pénteken erőteljesen gyengülni kezdett a forint.  Az eurót 282,12 forinton jegyezték késő délelőtt, a reggeli 280,01 forint és a csütörtök esti 279,66 forint után.

APortfolio.hu azt írta: pánikra semmi ok, a negatív hír "csak piaic zaj". Az ilyen és hasonló hírek az elmúlt hónapokban menetrendszerűen jöttek majd mentek.

Közben Varga Mihály bejelentette: egyáltalán nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság között zajló hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×