A monetáris tanács megítélése szerint a változékony kockázati környezet és a kijelölt 3 százalékos célt hosszabb ideig meghaladó fogyasztói infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol. A tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon - olvasható a kamatdöntéshez fűzött közleményében.

A tanács prognózisa szerint az adóváltozások és a költségsokkok miatt a gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac ellenére az infláció tartósan magasan alakulhat a következő negyedévekben. Ugyanakkor a gazdaság növekedési kilátásai rövid távon kedvezőtlenek. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg.

A javuló ország-specifikus és romló globális tényezők eredőjeként Magyarország kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban volatilis volt. A befektetők által elvárt hozamszintek továbbra is magasak. Egyes euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emiatt a monetáris tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb szülessen megegyezés.

A költségvetési hiánycél tartása elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy javuljon az ország kockázati megítélése. A magyar gazdaság egyik alapvető kihívása az államadósság fenntartható finanszírozása, ami nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete - olvasható a kamatdöntő ülésről kiadott közleményben.

Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, a 2011 második felétől bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben emelik az inflációt. A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében bejelentett intézkedések közvetlenül emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik a keresletet és korlátozzák a másodkörös inflációs hatások kialakulását. A tartósan cél feletti infláció miatt azonban nem zárható ki a másodkörös hatások megjelenése, ezért a monetáris politikának kitüntetett figyelemmel kell kísérnie az inflációs alapfolyamatok és a bérezés alakulását - hangsúlyozza az ülésről kiadott közlemény.

A testület előző, április 24-i ülésén monetáris tanács öt tagja, köztük Simor András elnök szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására, Király Júlia alelnök 25 bázispontos kamatemelésre, Cinkotai János külső tanácstag 25 bázispontos kamatcsökkentésre voksolt.

A Reuters által megkérdezett elemzők úgy érveltek, hogy az európai piacok bizonytalansága miatt nyomás alá került a forint, és ez nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők azonban a múlt héten úgy vélték, akár kamatemelésre is kényszerülhet a magyar jegybank, ha az euróválság fellángolása miatt elkezdődött újabb forintgyengülési hullám nem állna meg.

Tavaly december 21-e óta nem változott az alapkamat.

Simor: A túlnyomó többség a kamattartásra szavazott

A monetáris tanács előtt a 7 százalékos alapkamat tartására és egy 0,25 százalékos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat volt, a túlnyomó többség a kamattartásra szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács ülését követő tájékoztatón.

Az MNB elnöke elmondta: a Széll Kálmán Tervben rögzített adóemelések nyomán, ami részben "tradicionális, részben a tőkét adóztatja", nőtt a bizonytalanság, hogy tartható-e a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2013-ban.

Hogyan reagált a forint?

Erősödött kissé a forint a jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamattartó döntését követően, de árfolyama az alapvetően kockázatkerülő devizapiaci befektető környezetben változatlanul gyenge szinten, a 300 forintos euró jegyzés közelében ingadozik.

Az eurót a jegybanki döntés bejelentését követően tíz perccel 298,25 forinton jegyezték a bankközi deviza kereskedelemben, szemben az előzőleg tartott 298,60 forint körüli szinttel. Hétfőn este 299,10 forinton állt a jegyzés.

Kedden reggeltől kora délutánig a forint 298,12-es és 299,51-es euró jegyzések között ingadozott.