Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.61
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ígérettől a nemzeti konzultációig: mi lesz a válságadók sorsa?

Míg korábban azt ígérte a kormány, hogy 2012. végén kivezeti a válságadókat, a miniszterelnök most a legújabb nemzeti konzultációra bízta, hogy döntsön a különadók sorsáról.

Az eredeti terv az volt, hogy a kabinet idén szedi be utoljára a 2010-ben bevezetett válságadókat. Majd nemrég bejelentették az emiatt kieső bevételeket 2013-tól pótló telekommunikációs, biztosítási, valamint tranzakciós adókat - amelyek a kabinet elképzelései szerint szintén nem a fogyasztókat, hanem a cégeket és a bankokat sújtanák.

Orbán Viktor miniszterelnök a közrádióban az új nemzeti konzultáció egyik témájaként beszélt a válságadókról. "A három év lejárt. Most van egy vita. A tranzakciós illetékről a bankok azt mondják, hogy nem méltányos ennek a kivetése, holott egyébként a bankadó éppen ki fog majd futni. Tehát én azt gondolom, hogy miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet" - fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor egyébként legutóbb idén januárban az osztrák alkancellárral folytatott tárgyalás során tett ígéretet a válságadók idei kivezetésére, de decemberben, a Széll Kálmán Alapítvány zárt rendezvényén tartott beszédében is egyértelművé tette a kabinet szándékát.

"Három évre vezettük be ezeket az adókat, ki is fogjuk azokat vezetni 2012 végén. A válságadókat mindenképpen, és a bankadót is úgy, ahogy korábban elmondtuk, visszahozzuk arra a szintre, ahol az európai általános bankadó terhelés állni fog 2012 végén. Ez körülbelül a felét jelenti a mostani terhelésnek" - jelentette ki.

Pénteken a közrádiónak nyilatkozva, arra a kérdésre, hogy az új nemzeti konzultációra adott válaszok mennyire befolyásolhatják a kormány intézkedéseit - hiszen a telekomadót az Országgyűlés már el is fogadta - Orbán Viktor a következőt válaszolta: "Részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük. Például, mikor a magyar alkotmányt megalkottuk, volt olyan kérdés, amit bár én szívesen láttam volna az alkotmány passzusai között, azonban az emberek nem támogatták, ezért ki kellett húznunk belőle, tehát az emberek biztosak lehetnek abban, hogy amit ők elmondanak, annak súlya, jelentősége és következménye van."

A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×