A kínai kormányzat fenntartja növekedéspárti költségvetési politikáját és mértéktartó pénzügypolitikáját - idézte a kínai állami hírügynökség a miniszterelnököt.

A világ legerősebb - fejlett és gyorsan felzárkózó - gazdaságú országai, a Húszak (G20) júniusi, mexikói csúcsértekezlete elé időzített nyilatkozatában a kínai miniszterelnök azt is megjegyezte azonban, hogy Kínában a gazdasági helyzet egészében szilárd, és a növekedés is az előre jelzett célsávon belül van.

A fejlett országok kormányai az utóbbi években nagy reményeket fűztek ahhoz, milyen mértékben segítheti a világgazdaságot a kínai hazai piac és vele a kínai import bővülése.

Ehhez képest kellemetlen üzenetet küldtek Kína legfrissebb külkereskedelmi adatai.

A kínai export áprilisban 4,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Az éves értéknövekedés üteme elmaradt az elemzők várta 8,5 százaléktól és a márciusi 8,9 százaléktól is. Közben a behozatal mindössze 0,3 százalékkal nőtt, főleg a nyersanyagimport erős lassulása miatt. Ez az ütem is rácáfolt az elemzők 11 százalékos várakozására, és szintén jóval kisebb volt a márciusi, 5,3 százalékos növekedésnél.

Ám főleg: megtörni látszik a világválság kezdete óta jellemző irányzat, az, hogy a kínai import azóta rendszerint kevésbé csökkent nehezebb időkben, mint az export, illetve jobb időkben gyorsabban nőtt, mint
a kivitel.

Mind a kivitel, mind a behozatal második hónapja bővült 10 százalék alatti ütemben - ilyen sem igen volt az utóbbi évtizedben, nem számítva a holdújévi ünnepek, munkaszünetek okozta visszaeséseket.

A kínai jegybank már pénzügypolitikája enyhítésére hajlik: kétévi emelés után ősz óta háromszor - legutóbb a múlt héten - enyhítette a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét, de a hatás még nem látszik. Az exportot fékezi a recesszió Kína legnagyobb külpiacán, az euróövezetben, és a bizonytalan amerikai fellendülés sem használ. Emiatt és a hazai fogyasztás lassúbb növekedése miatt gyengül az import is.

Tavaly a kínai hazai össztermék (GDP) a hivatalos közlés szerint 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél. Az idei első negyedévben a kínai GDP 8,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi fölé, miután a tavalyi utolsó negyedévben még 8,9 százalékkal bővült a gazdaság éves összevetésben.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most 8,2 százalékos GDP-növekedést jósol Kínának a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. Tavaly júniusban még 9,6 százalékot jelzett. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.

Kína gazdasági növekedése tíz éve nem volt évi 9 százalék alatt.

A kínai miniszterelnök már korábban erényt csinált a szükségből: március 5-én bejelentette, hogy a stratégiai cél ezentúl kevésbé a mennyiségi, inkább a minőségi növekedés.

Ennek jegyében évi 7,5 százalékra módosította a hosszú távú gazdasági növekedési célt az utóbbi nyolc évben érvényben tartott évi 8 százalékról. Ez behatárolja a most hét végi nyilatkozatának értékét is arról, mit jelenthet a növekedés "nagyobb fontossága" a kínai kormány számára. Jóllehet a hivatalos cél közvetlenül sosem határozta meg a növekedés ütemét, de jelzi, hogy milyen lehetőségekkel számol a kormányzat, és ehhez milyen eszközöket rendelhet.

A 7,5 százalékos hosszú távú cél most az jelzi a világnak, hogy a kínai kormány inkább a szint tartására gondolhat, és nem pedig számottevő gyorsításra, amikor a növekedés "nagyobb fontosságát" hangsúlyozza.