Az idei csökkenés kisebb mértékű volt, mint az előző évi. A lakásárak szintje némileg alulmúlja a várakozásokat, ami részben annak tulajdonítható, hogy a makrogazdasági és pénzügyi környezet kedvezőtlenebb az év eleji kilátásoknál.
Évtizedes mélypontján van a lakáspiaci forgalom.. A 2010. évi csaknem 91 ezer tranzakció alig harmada volt a 2003. évi csúcsértéknek (270 574 db), és a lakáspiaci forgalom 2011-ben sem várható 90 ezernél magasabbnak.
A forinthitelek átlagos folyósításkori hiteldíja 2010 második félévéhez képest emelkedett, 2011 első három negyedévében mindvégig 10 százalék fölött volt. A forinthitelek aránya továbbra is csaknem 100 százalék a háztartások hitelfelvételében. 2011-ben a svájci frank erősödése miatt a háztartások lakáscélú hitelállománya az előző év azonos időszakához képest enyhén, de tovább emelkedett, annak ellenére, hogy a szektor 2009 negyedik negyedéve óta nettó hitel-visszafizető.
A lakásépítés kínálati oldala kimerült - derül ki a közleményből. Az új lakások száma 2011-ben csupán töredéke a 2004-es csúcsértéknek. Sem az épített lakások, sem az építési engedélyek száma nem haladja meg a tízezer darabot az első három negyedévet tekintve. Ez a 2010-es szinthez képest is jóval alulmarad Az épített lakások száma historikus mélypontra zuhant: az 1930-as évek óta nem építettek Magyarországon ennyire kevés lakást egy évben, mint idén.
Az első lakásukat vásárlók helyzete a lakáspiac egészének szempontjából is fontos, mert a nettó kereslet nagy része ebbe a szegmensbe tartozik. AJelenleg éppen az első lakást megvásárlók járnak jól a lakásárak és az infláció csökkenésekor - alacsonyabb inflációs pálya mellett kiegyensúlyozottabb terhelést jelent egy fix összegű törlesztő részlet. A tipikus lakásár 2011-ben 10,1 millió forint, amely az éves nettó reálkereset 6,3-szerese, ez lényegesen jobb feltételeket jelent az első lakáshoz jutás során, mint egy évtizeddel korábban, amikor átlagosan csaknem 9 évi kereset volt egy tipikus lakás ára.
Az első lakást vásárlók helyzetét ugyanakkor rontja a jellemzően kisebb anyagi önerő, továbbá az újonnan felvehető támogatások erodálódott mértéke, valamint, hogy a válságban a 20-30 éves korosztályt a teljes népességnél erősebben érinti a munkanélküliség.