A kormánypárt az elmúlt években ellenzékként folyamatosan azt hirdette, hogy nem ért egyet a baloldali kurzusok kiigazításával. A szakmai vonalon - teljes joggal - a restriktív jelleget bírálta, a politikai kommunikációban pedig a "megszorítások" elfogadhatatlanságáról beszélt. Most viszont nem világos, mire fel volt a nagy bírálat, mert ennél többet szemlátomást ez a kormány sem tud - írta Madár István, a Portfolio.hu elemzője.

A jövő évi hatalmas költségvetési elcsúszást a kormány alapvetően bevételoldali lépésekkel kívánja megalapozni. Szinte nyoma sincs a Széll Kálmán-terv 550 milliárd forintos, reformértékű kiadáslefaragó átalakításának, a kiadási oldal korrekciója a megvalósíthatóságot tekintve a tömörségében is baljós "hatékonyságjavításon" alapul, többet erről nem nagyon tudunk. A csomag 60 százalékát kitevő adóemelő lépésekben az egyetlen fellelhető koncepció a "mindenből egy kicsit"-elv, érinti ez az szja-t a járulékot, az áfát, de a kisebb vállalkozásoknak is kijuthat a jóból a cégautóadó emelése révén.

Mi a különbség a kiigazítás és a megszorítás között?

A nemzetközi tapasztalatok alapján a kiigazítások sikerességének fontos szempontja, hogy bevételnövelésre vagy kiadáscsökkentésre koncentrál. Utóbbi esetben ugyanis - különösképp, ha az improduktív kiadások csökkennek - a gazdasági teljesítmény már rövidtávon is javulhat. Ezzel szemben a rossz szerkezetű, alapvetően bevételnövelésre alapozó csomagok eredményessége jóval kisebb.

Tekintettel az ilyen kiigazítások általános adóemelő megoldásaira, kissé önkényesen elnevezhetjük ezt megszorításnak, hiszen itt a legnyilvánvalóbb az azonnali életszínvonal-rontó hatás.

A fentiek alapján nem lehetnek kétségeink: ez egy megszorító jellegű csomag. Márpedig egy ilyen csomag növekedési hatásait illetően igencsak pesszimisták lehetünk. Az első pillantásra amúgy is kicsinek tűnő program alapján elképzelhető, hogy további lépésekre lehet majd szükség, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülhessen - különösen, ha a negatív növekedési hatások nagyok lesznek.

A kormány bizonyára előremenekülésként értelmezi, hogy egy lépésben eltörölte a személyi jövedelemadó szuperbruttó adóalapját (visszaállítva a korábbi bruttó alapot), illetve korábbi ígéretének megfelelően, de annál radikálisabb tempóban, egy lépésben eltörli a még létező adójóváírást.

Ez a gazdasági portál első hevenyészett számításai szerint az alsó jövedelemkategóriákban jelentős bérfeszültséget fog okozni. Ahhoz, hogy egy havi bruttó 100 ezer forintot kereső ember nettó reáljövedelme ne változzon az idei évhez képest, januárban 13 százalékos béremelést kellene végrehajtani. Ha ez megvalósul, akkor az foglalkoztatási sokkot fog okozni, ha nem, akkor fogyasztási sokkot - írja a Portfolio.hu.

Reméljük, a részletek finomítani tudják majd mostani karcos véleményünket, ám egyelőre súlyos növekedési és költségvetési kockázatokat látunk ebben a csomagban.

Ez még nem a vége

Felemásan értékelték a Matolcsy György gazdasági miniszter által bejelentett intézkedéseket a Napi Gazdaság szerint az elemzők.

Meglehetősen szigorúnak tűnik a Matolcsy György gazdasági miniszter által bejelentett intézkedéscsomag - fogalmazott Németh Dávid, az ING Bank elemzője, kiemelve az áfa-emelésről, a lefelé módosított növekedési és fogyasztási pályáról, valamint a 300 milliárd forintos tartalékképzésről szóló bejelentéseket. Az elemző szerint a most bejelentett, lefelé módosított gazdasági növekedési és fogyasztási pálya a korábbiaknál jóval reálisabb képet ad, és a 300 milliárdos tartalék képzése is kedvező lépésnek tekinthető.

Nem kedvező ugyanakkor szerinte, hogy adóemeléssel igyekszik kezelni a helyzetet a kormány - kiadáscsökkentés és strukturális átalakítások helyett. Reméljük, hogy csak átmeneti intézkedésekről van szó - fogalmazott. Különösen, ha azt vesszük, hogy a Széll Kálmán-terv még a kiadáscsökkentésre koncentrált.

Az inflációt nyilván emelni fogja az áfa-emelés, márpedig, ha jelentősebben elemelkedünk a környező országok adószintjétől, az olyan hatásokkal járhat például, mint hogy a logisztikai cégek a határon túlra fognak tankolni járni - közölte. Az, hogy az adóbevételekből mennyi esik majd ki, a növekedés szerkezetétől függ nagymértékben.

A járulékemelés kapcsán alapvetően üdvözlendő, hogy az egészségügyi finanszírozás kiegyenlítését nem a költségvetés egyéb tételeiből akarja pótolgatni a kabinet - mondta az elemző. Az elosztás azonban továbbra is kérdéses terület marad, és hosszabb távon nyilván csökkenteni kell majd a járulékokat.További lépések is jöhetnek

Az elemző szerint elképzelhető, hogy további lépésekre is szükség lesz. Összességében a mintegy 750 milliárd forintos kiigazítás kicsit alacsonynak tűnik Németh szerint; az elemző úgy véli, nagyobb, körülbelül 900 milliárd forintos csomagra lenne szükség, bár a 300 milliárd forintos tartalékkal együtt már elegendő lehet.

Ezzel együtt az elemző számára némi pozitív meglepetést jelentett a csomag. "Nem gondoltam volna, hogy ennyit visszavesznek a növekedési pályából" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az adósságpálya is reálisabbnak tűnik átrajzolása után. Jó üzenete van annak is, hogy a kormány viszonylag gyorsan reagált - tette hozzá.

Mindemellett sok függ a globális gazdasági környezet alakulásától is. Az elemző szerint, amennyiben tudjuk tartani a makropályát, akkor vélhetően nem lesz szükség további kiigazításra - a strukturális átalakításokat azonban vélhetően akkor sem úszhatjuk meg. A térségbeli országokban alacsonyabb újraelosztási aránya miatt hosszabb távon két lehetőség adódik: vagy Magyarország is ebbe az irányba mozdul el, vagy egy viszonylag magas adószint mellett az oktatás "brutális" fejlesztését választja - az úgynevezett skandináv út azonban csak évek múltán hoz eredményeket.

Vannak pozitív elemek

A most bejelentett intézkedéseknek csak kisebb része értékelhető kedvezően; ilyen például, hogy a kormány fölismerte, nagyobb kiigazításra lesz szükség, jövőre a Széll Kálmán-tervben foglaltaknál, és hogy a bevételi oldalon is lépni kell - értékelt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A gazdasági növekedésre vonatkozó kormányzati várakozások visszafogása ugyancsak pozitívum szerinte, ezzel együtt elképzelhető, hogy a jövőben a pálya újabb lefelé módosítására lehet szükség.

Az áfa-emelés biztos bevételt jelenthet a költségvetésnek, noha az infláció, az áfa- és árkülönbség növekedését hozza a környező országokhoz viszonyítva. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos lépések (félszuperbruttó és adójóváírás kivezetése) viszont egyértelműen inkább a középosztálynak lehet elfogadható, az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban az áfa-hatással együtt a fizetések értékének csökkenését, illetve a vállalkozások ellehetetlenülését okozhatja - vélte Török, aki szerint ezért ezek a lépések inkább rontják a kilátásokat.

Mindent figyelembe véve a vegyesen értékelhető csomag által elérhetőnél több hiányzik a büdzséből; ezekkel a döntésekkel a hiányzó összegnek körülbelül a háromnegyedét lehet előteremteni. Török szerint a bejelentés tükrözi, hogy a kormány érzékeli a problémát, és talán arra is utal, hogy hamarabb fogják belátni, az egykulcsos adórendszer által képviselt irány nem feltétlen helyes.